Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VI. Kőszeg és vidéke.

Ügy látszik, itt Meszlenben ugyanekkor fogadták el a dunántúli törvénykönyvet is, amelynek 6-ik kánonára Kincses Pál kőszegi lelkész már 1596. ápr. 5. hivatkozik. Reczés János csepregi esperesnek irja ugyanis: „ügy nézz azért ama Meszleny Synodusban végeztetett VI. Cánonra, hogy ha megegyesülhetünk Isten által, minemű helyt érdemel, talám mindennek olyan adatik". Es Beythe István püspök is tartott 1598. Meszlenben zsinatot, mert Soós János lozsi lelkész ez évi aug. 25. mentegeti magát Klaszekovics István fertőszentmiklósi esperes előtt, hogy „Meszlenyben obiter találkozván, bement volt Beythe uram gyűlésébe, de még nem adta oda azzal magát, ha beszélgetni közikbe ment". Első lelkészeit nem ismerjük. Egy névtelen meszleni lelkész 1599. a lozsiaknak ajánlotta magát, de ezek nem ismervén őt, Reczés János csepregi esperest kérték meg, hogy vizsgálja meg a meszleni lelkészt vallása és tudománya felől, mert kálvinista papot nem akarnának. Az ivání zsinat 1603. Muraközy György és Kőszegi Balázs espereseket Pythyraeus Gergely lelkésszel küldte ki Meszlen vizitációjára, de egyházlátogatási jegyzőkönyv nem maradt fenn róla. Gudor János mint meszleni lelkész 1609ben irta alá szimbolikus könyveinket s még 1612. jan. 27. is Meszlenben volt, de 1628. már Pösén s 1631. Acsádon találjuk. Meszlent a csepregi zsinaton 1628. Várnai Zelink János lelkészük képviselte s még 1631. is ez volt náluk. 1646-ban Fábri János volt a meszleni lelkész, kit 1644. Koltára avattak fel. 1649-ben Gudor Pál, 1650. és 1651. Balika Benedek, 1656. Tóih István a meszleni lelkész, ez utóbbi 1640. Pösén volt hivatalban. 1663-ban Zvonarics Sámuel esperes is volt itt lelkész. A nagy üldöztetés előtt pedig a szakonyi születésű Ensel János (1667—73) volt az utolsó lelkészük. Kerületi gyűlések később is voltak Meszlenben 1646. jún. 12. (kisgyűlés), 1650. jún. 14., 1666. máj. 25., 1667. márc. 15. és 1672. máj. 18. Különösen az első volt ezek közül nevezetes, ahol az esperesek a Nádasdy által száműzött Kis Bertalan halála után püspökválasztó gyűlésre hívták össze a lelkészeket s a kiválóbb evang. patrónusokat az üldöztetés akkori gyászos idejében névszerint is összeírták és felkérték az egyház védelmére.

1 Musay püspök 1661. a fentieken kívül a kőszegi esperes1 Chernél II. 54. Fabó, Beythe 61. Payr, Sz. Fekete 43. Prot. Szemle 1917. 617. Adattár V. 65. VII. 64. 105. Hrabovszky, Scrin. Antiquar. XIII. Eht. Eml. 46. 48. 60. 84—86, 94—97. 99. 129. 133. 146. Ker. jkv. I. 50. II. 21. 33. 235. 517.