Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

a régi székesegyházat pedig az ablakokig földdel feltöltvén, erőddé alakította át. Hogy e gyászos időben volt-e és ki volt Győrnek evang. papja, arról nincs tudomásunk. (Payr, Sopron eht. 125. 169. 171. Mohi A. Győr eleste 16.). Az erőszakos és kapzsi Pethe Márton győri püspök (1598— 1605) ís inkább csak Pozsonyban és a Sopron melletti Rákoson töltötte idejét, de azért már Győrött ís nagy erővel kezdte meg az ellenreformációt éppen úgy, mint a Szepességben. Bocskay hadai elől Szombathelyre, Németújvárra s végre Bécsbe menekült, ahol 1605. okt. 3. halt meg. A bécsi béke Győrnek is vallásszabadságot biztosított. Az új püspök, Náprágyí Demeter (1607—1619) azonban, ki az egész békekötésnek ellene mondott, Győrött sem tűrte meg az evang. lelkészt. Bocskay felkelése idején nem is volt ilyen, de nyomban a békekötés után hívtak evang. lelkészt a győriek is. Mátyás főherceg már 1606. júl. 29, irja Bécsből Rudolf királynak, hogy a béke káros következményeképen a nem katholikusok Győrött és Komáromban új nyilvános, nem kath. vallásgyakorlatot kezdettek. És Mátyás a győri magyar őrség prédikátorát már augusztusban kitiltotta a városból. 1607. dec, 28-án az Ináncsra összehívott gyűlésen a hajdúk már felpanaszolták, hogy Nagygyőrött, midőn a vallásszabadság értelmében akartak eljárni, a protestáns lelkésznek nem volt szabad a városba bemenni. Az 1608. évi törvény alapján a magyar őrség újra prédikátort akart behozni, de a káptalan most mint a belváros egy részének, az úgynevezett Káptalan-Győrnek (ma a Ferenc József-városrész) földesura tiltakozott ez ellen. Hű segítőtársra talált a klérus a vakbuzgó Breuner (Preiner) János báró várkapitányban s Forgách Ferenc prímás és Piacidus de Marra pápai követ is támogatta őket. Kollonics Ernő győri alkapitány evang, volt, de ez nem tudta hítrokonait megvédeni, A király előtt ezt is bepanaszolták.

1 A magyar katonák Breuner zaklatásaival szemben a szabad vallásgyakorlatért Illésházy István nádorhoz folyamodtak, aki 1608. dec. 17. kelt levelében azzal vigasztalta őket, hogy „az ördög mindig ellensége volt az evangéliumnak s ellensége is lesz a világ végéig, de nem fog ártani Krisztusnak". Náprágyi püspök Bécsben is megmozgatott mindent. A hadi tanácsból ís Pallér Jeromos a káptalan kérelmére 1608. dec, 31-én szigorúan meghagyta Breuner Jánosnak, hogy minél nagyobb vigyázassál akadályozza meg Győrött az eretnek prédikátor bebocsátását. 1 Károlyi Á. Magy. orszgyül. eml. XII. 297. 545. Zsilinszky I. 325. 332.