Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIV. A reformáció Székesfehérvárott és Fehérmegyében.

fordító versenytárs már a reformáció hajnalán ilyen kíméletlenül bírálja egymást.

1 A Szerémy által említett hat pap közül az egyik és pedig a fő lutheránus tehát Szegedi Lajos volt. Lutheránusnak kell tekintenünk Bertalant is, akinek házában voltak Sylvester Ujtestamentom-fordításai letéve s aki evang. hitéért mint Krisztus mártírja halt meg. Talán az esztergomi érsek hurcoltatta el Fehérvárról, amint hasonlót kért Ferdinándtól az ismeretlen kir. tanácsos is. A fehérvári lutheránus igehirdetők közül ismerjük még Baranyai Mucsi Pál énekköltőnek a nevét is, ki a pécsi püspökség területéről Mucsi községből való s „A tékozló fiúról" szóló éneket írt. Szilády Áron szerint minden kortársánál ügyesebb volt a verselésben. De 1545. visszatért a római egyházba és Pozsonyban volt kanonok.

2 Balhay István veszprémi pap fentebbi levele szerint a fehérváriak még 1570. is lutheránusok voltak és a török oltalmazta őket. Evang. egyházunknak itteni későbbi sorsáról nincsenek adataink. A török, mint Budán és egyéb helyeken, bizonyára később ís megtűrte itt az evangélikusokat. Pálffy Miklós, Zrinyi György, Nádasdy Ferenc, Thurzó György és Illésházy István 1593. Székesfehérvár megvívására indultak, de Hasszán budai basa közeledtének hírére abban hagyták az ostromot és Pákozdnál ütköztek meg a törökkel nov. 1., ahol diadalt is arattak. 1601. szept. 17-én tiz napi heves csata után a magyarok ugyan visszafoglalták, de Hasszán az új nagyvezér ismét hatalmába ejtette s török iga alatt maradt Buda visszafoglalásáig. A sárréti csatában Csókakő mellett okt. 15. Nádasdy és Thurzó ugyan megverték a törököt, de Fehérvár továbbra is a hatalmában maradt. S a török világból' nincsenek egyháztörténeti forrásaink. (Károlyi J. Csókakő vára 78. 97.) b) A fehérmegyei gyülekezetek. Székesfehérvár közelében a szintén török iga alatt nyögő csókakői urodalomban találunk néhány községet, melyekben a reformációt feltételezhetjük. Ez az urodalom t. i. a Nádasdy családé volt, de már ez is 1543. a török hatalma alá került. Ilyen községek voltak: Moór, Bodajk, Csurgó, Nagyveleg, Kisveleg, Pusztavám, Ondód, Bókod stb. Ifjabb Nádasdv Ferenc 1 Szilády Á. Régi M. Költők. T. II. 489. és Bunyitay i. m. V. k. 2 Szilády Á. Régi M. Költők T. II. k. Földváry i. m. 76. 1.