Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIV. A reformáció Székesfehérvárott és Fehérmegyében.

kivégzése (1671) után ez az urodalom is a fiskusra szállott. I. Lipót a csókakői urodalmat 1678. Széchenyi György kalocsai érsek és győri püspöknek adományozta, ez pedig 1688, az esztergomi franciskánusoknak engedte át. De ennek ellenére is I. Lipót 1691. ismét Hochburg Haas János báró főhadíszállítónak adta. (Károlyi J. 84. 85.) Osi községek a megye területén Csákvár, Tordas, Gyúró, Csabdi és a déli részen Vájta, Sárszentmiklós, de ezekben csak a XVIII. század óta találunk evang. egyházi életet. A török uralom idején sok község elpusztult. 1683-ban a Bécstől visszavonuló török csapatok is sok falut elpusztítottak. Ezek csak lassanként kezdtek ismét benépesülni, részben evang. lakókkal. De már I. Lipót is mindenképen el akarta nyomni a protestantizmust. Esterházy Pál nádor már 1692. szept. 13. irta Esterházy Ferenc fejérmegyei főispánnak, hogy más hiten való tisztviselőt meg ne tűrjenek. A nagy pusztaságban a római egyház helyzete ís felette sanyarú volt. 1712-ben nem volt a megyében egyetlen plebánus sem, csupán Mórott egy német kapucinus és Érden és Ercsiben egy-egy illyrajkú franciskánus. 1721-ben is Bodajkon több volt a protestáns, mint a katholikus, Csákvárott 117 protestáns család mellett 28 katholikus. Csurgón is kétszer annyi volt a protestáns. Gyúrón és Mórott is mind protestáns volt a lakosság. De az üldözés is korán megindult. (Károlyi i. m. 235. 237.) Bodajk. Ez a község már 1232. szerepel Csák Miklós végrendeletében Veleggel és Tordassal együtt. 1453-ban a Rozgonyíak birtoka volt a csókakői urodalomhoz tartozó Moór, Nagyveleg és Csurgó községekkel együtt. 1638-ban Kis Bertalan püspök Verbói Mártont avatta fel ide lelkésznek. 1647-ben pedig Ferrari Sámuel volt a bodajki lelkész. 1651-ben ismét Magyar Mihály itt az új lelkész, akinek idejében Bodajk Veszprém megyéhez tartozott. 1653-ban a röjtöki zsinaton pedig Molitoris Jánost avatták fel Bodajkra. Musay Gergely püspök is 1661-ben az anyagyülekezetek közé sorozza, amikor a győrmegyei gyülekezetekkel együtt tartozott a rábaközi esperességhez. Az 1669-ből való portalis conscriptio Bodajkot is Mór, Csókakő, Csákvár, Csabdi, Gyúró és Tordas községekkel együtt mint Fehérvárhoz be nem hódolt, hanem Gesztes és Tata várak oltalma alatt Komárom megye közigazgatása alá tartozó helységet tünteti fel, A török hódoltság végén készült összeírás szerint Bodajk a háború előtt lakott,