Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

énekeket más egyházi Írókkal ellentétben ő nem kárhoztatja, sőt szépnek találja bennök a költői képes kifejezéseket- „Csudál­hatja minden nép (mondja Ujtestamentuma függelékében), a magyar nép elméjének éles voltát a lelésben, mely nem egyéb, hanem magyar poesis." 1 Kiváló tudós volt Sárvárott a fentebb már említett Maca­rius József is, Nádasdy Tamás fogadott fiának, Mayláth Gábor­nak nevelője, ki 1544 nyarán görög nyelvű levelet irt Bullinger Henrik zürichi lelkésznek. (Először adta ki Böhl E. bécsi tanár : Conf. helv. post. 1866. 110—112. 1.) Samarjai Vidos Lénárd sár­vári lelkész ís (előbb galgóci, 1586. semptei) ki 1591. jelen volt a csepregi kollokviumon, még valószinűleg 1584. adott ki ily cimű munkát: „Halandó embernek kísírtetiről és azok ellen Isten igéjéből való vigasztalásiról és győződelméről. Egyben szedet­tettek Vidos Lénárd által." Ennek csak későbbi kiadása isme­retes. (Gyfejérvár 1632. 12. r. 22 levél. Szabó K. 615, sz.) Si­bolti Demeter Lelki Harcz művével lehet hasonló tartalmú, amelynek 2. kiadásával együtt, de külön címlappal jelent meg. Akosházi Sárkány György, Nádasdy nádor tisztje és rokona is irt hasonló tárgyú művecskét: „Az idvösséges kimúláshoz való készületnek tudománya. Németből fordíttatott Sárkány Gy. által. És megjobbíttatott Vidos Lénárd galgóczi praedicator által." Szintén Sibolti művének 2. kiadásához kötve. (Gyfehérvár 1632. Szabó K. 614.) 2 Sárvár jeles egyházi írója volt továbbá Magyari István, aki Pázmány megjegyzése szerint Hunnius Egyed tanítványa lehetett Wittenbergben. Az ő idejében Manlius János már Sárvárott állí­totta fel vándornyomdáját. Művei, melyekről már fentebb szól­tunk : a) „Ars bene moriendi. Az jól és boldogul való halálnak mesterségéről." Beust Joakim wittenbergi theológus művének fordítása. Nádasdy Ferenc felszólítására még 1595. irta ezt a munkáját. A szentírás, egyházi atyák és a pogány bölcsek mellett Lutherre is kétszer hivatkozik. Magyarinak fentebb említett ének­fordításai ebben fordulnak elő. Beustnak, az osztrák miniszter ősének ezt a munkáját a Pázmány által áttérített, de hozzánk ismét visszatért Illyésházy Gáspár is lefordította (Debrecen 1639). 3 1 Hegedűs I. Sylvester J. latin versei. Irodtört. Közi. 1910. 385. Révész J. Erdősi J. 33. 40. Szilády A. R. m. költők II. 432. Bruckner Gy. Volt-e Sylvester lőcsei pred. Irodtört. Közi. 1921. 174. Sem Debrecenben, sem Lőcsén nem volt. 2 Zoványi J. 283. Ráth Gy. i. m. 12. Adattár VII. 21. Századok 1893. 457. 3 Kézben viselő Könyv. A jó és boldog kimúlásnak mesterségéről. Melyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom