Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.

énekeket más egyházi Írókkal ellentétben ő nem kárhoztatja, sőt szépnek találja bennök a költői képes kifejezéseket- „Csudálhatja minden nép (mondja Ujtestamentuma függelékében), a magyar nép elméjének éles voltát a lelésben, mely nem egyéb, hanem magyar poesis." 1 Kiváló tudós volt Sárvárott a fentebb már említett Macarius József is, Nádasdy Tamás fogadott fiának, Mayláth Gábornak nevelője, ki 1544 nyarán görög nyelvű levelet irt Bullinger Henrik zürichi lelkésznek. (Először adta ki Böhl E. bécsi tanár : Conf. helv. post. 1866. 110—112. 1.) Samarjai Vidos Lénárd sárvári lelkész ís (előbb galgóci, 1586. semptei) ki 1591. jelen volt a csepregi kollokviumon, még valószinűleg 1584. adott ki ily cimű munkát: „Halandó embernek kísírtetiről és azok ellen Isten igéjéből való vigasztalásiról és győződelméről. Egyben szedettettek Vidos Lénárd által." Ennek csak későbbi kiadása ismeretes. (Gyfejérvár 1632. 12. r. 22 levél. Szabó K. 615, sz.) Sibolti Demeter Lelki Harcz művével lehet hasonló tartalmú, amelynek 2. kiadásával együtt, de külön címlappal jelent meg. Akosházi Sárkány György, Nádasdy nádor tisztje és rokona is irt hasonló tárgyú művecskét: „Az idvösséges kimúláshoz való készületnek tudománya. Németből fordíttatott Sárkány Gy. által. És megjobbíttatott Vidos Lénárd galgóczi praedicator által." Szintén Sibolti művének 2. kiadásához kötve. (Gyfehérvár 1632. Szabó K. 614.)

2 Sárvár jeles egyházi írója volt továbbá Magyari István, aki Pázmány megjegyzése szerint Hunnius Egyed tanítványa lehetett Wittenbergben. Az ő idejében Manlius János már Sárvárott állította fel vándornyomdáját. Művei, melyekről már fentebb szóltunk : a) „Ars bene moriendi. Az jól és boldogul való halálnak mesterségéről." Beust Joakim wittenbergi theológus művének fordítása. Nádasdy Ferenc felszólítására még 1595. irta ezt a munkáját. A szentírás, egyházi atyák és a pogány bölcsek mellett Lutherre is kétszer hivatkozik. Magyarinak fentebb említett énekfordításai ebben fordulnak elő. Beustnak, az osztrák miniszter ősének ezt a munkáját a Pázmány által áttérített, de hozzánk ismét visszatért Illyésházy Gáspár is lefordította (Debrecen 1639).

3 1 Hegedűs I. Sylvester J. latin versei. Irodtört. Közi. 1910. 385. Révész J. Erdősi J. 33. 40. Szilády A. R. m. költők II. 432. Bruckner Gy. Volt-e Sylvester lőcsei pred. Irodtört. Közi. 1921. 174. Sem Debrecenben, sem Lőcsén nem volt. 2 Zoványi J. 283. Ráth Gy. i. m. 12. Adattár VII. 21. Századok 1893. 457. 3 Kézben viselő Könyv. A jó és boldog kimúlásnak mesterségéről. Melyet