Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - Az egyházi irodalom.
b) „Az országokban való sok romlásoknak okairól" cimü nagy értékű munkáját fentebb a hitviták és a vallás-erkölcsi élet történetében már részletesen tárgyaltuk. Magyarít ez a műve hazai irodalomtörténetünk legnagyobb alakjai közé avatja. Nemcsak szellemi kincseinek bámulatos nagy tárházával ajándékozta meg benne nemzetét, hanem a mű „az author költségével" jelent is meg, tehát nagy anyagi áldozatot is hozott vele. Nádasdy Ferenc ugyan lelkes buzgó pártfogónak bizonyult, de főuraink igen nagy pénzszűkében szenvedtek mindenkor. Későbbi iróink is e miatt panaszkodnak, c) „Pázmány P. rágalmazó Írására való felelete." Erről mondja prédikációjában 1604-ben, hogy „készen vagyon, csak költség héjával vagyok még." Ez a műve. azonban kéziratban maradt és elveszett, d) „Az tek. nagyságos Nádasdi Ferencnek sat. kit az Ur Isten ez világi nyomorult életből az örök dicsőségben magához vött, 4. Jan. Anno 1604. Sárvárott teste felett és temetésekor lött két Praedicatiója. Az nemes és vitézlő Madarász Miklós költségével. (Keresztúr 1604. 4 r. 46 levél.) Az özvegynek, Báthory Erzsébetnek ajánlja, akivel ekkor tehát már kibékült. Ebből megtudjuk, hogy a halál és a temetés ideje között (1604. jan.—febr,) Magyari több prédikációt is mondott Nádasdy felett, melyeknek tárgyait ís közli: „az halál és arra való jó készületről, ez világi életnek sok keresztiről, okairól, azok ellen való vigasztalásokról, az feltámadásról, az örök életről, az megigazulásról és hasonló dolgokról valók." De közkívánatra is költség hiján csak kettőt adhatott ki közülök. Az elsőben, melyet jan. 11. mondott el, mint fentebb láttuk, Pázmánnyal vitatkozik a purgatoriumról. A másodikban, melyet Lékán a temetéskor tartott, Nádasdyt mint embert, mint hivő keresztyént és mint hős vitézt jellemzi. Az üresen maradt 3 oldalra az igaz és régi hitről szóló idézeteket nyomatott Tertullianustól és Lactantiustól is egyet a templomi képek és szobrok ellen. 1 Sárvárott jelent meg 1602. Eszterházi Tamás és Kürthi elószer Beust Joachim deákul irt, mostan pedig a tek. és nagys. gróf Illyésházi Gáspár, Trencsén vármegyének, Liptónak és Árvának örökös főispánja, szerelmes gyermekinek, Gábornak és Györgynek lelki készületekre magyar nyelvre fordított és kibocsáttatott. Debrecen 1639. 8. r. 195. 1. Laskai János acsádi ref. lelkész intézte a kiadást s Illésházi Gábor és György urfiaknak ajánlotta külön előszóval. Pázmány az öreg Illésházynak ajánlotta egy dissertatióját a luth. dogmákról (Pozsony 1631) „akit 30 év óta ismer, szeret és lelki üdvéért aggódik." Szabó K. I. 689. 1 Zimányi J. Magyari I. 7. Kovács G. Magyari I. Bpest 1902. Pintér J. II. 34. Ferenczi-Magyari i. m. 13. 28.
