Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - IV. Az evangélikus istentisztelet.

nak és egyéb egyházi rendöknek, rövideden Isten segítségébül megírtam ezöknek rendit és szertartásit, nem úgy mint, hogy magamnak többet tulajdonítanék az több atyafiaknál, de ne talánd nincsen mindöniknek annyi értöke rejá, hogy magátúl könyvet ereszthetne ki . . . Meglássák pedig, és akiknek tetszik, éljenek vele; akiknek jobb vagyon, Isten hírével éljenek avval; a szentlélek nemcsak egyőnknek tartja az ő ajándékit, gazdag mindenekhez." (Fabó i. m. 43. Thury i. h. 1624. 1.) Ebből látszik, hogy Beythe sem számít agendájának általános befogadására s feltételezi, hogy másoknak jobb irott vagy nyomtatott agendái is lehetnek s továbbra is azt használják. De mégis amennyire lehet, egységre törekszik és ennek érdekében bocsátja kí új könyvét. A keresztségre vonatkozó formuláját közölte Mitrovics Gyula a Sárospataki Lapok 1888. évfolyamában a keresztség történeti fejlődését tárgyaló művében. Olyan tétel vagy formula, mely az ágostai hitvallástól való eltérésre mutatna, nincs benne. (Thury 1624 1.) Az evangélikusoknál szokásos egyházkelést azonban már nem helyesli. E részben egészen a hercegszőllősi 7-ik kánonhoz tartja magát: „Az asszonyállatoknak beavatásokat (miért hogy az ó törvényben való dolog volt) nem akarjuk az új testamentumban megtartani, sem nem kötelezünk senkit 40 avagy 80 napra, mint az ó törvényben, hanem csak intjük őket az természet szerint való tisztaságnak megtartására." Ehhezképest mondja Beythe ís: „Szoktak az gyermekszülő aszszonyállatok avatásra is menni, amint ők mondják, tudniillik negyven napra gyermekszülésük után, de az is az ó törvény szentsége volt és nem tartozik az új Testamentumra, az Mózesnek minden egyházi szolgalatjától megszabadított minket az Christus . . . Az gyermekszülő asszonyállat legyen veszteg ágyában mind addig, amíg megépül és meggyógyul. Azután hívja Istennek nevét segítségre és keljön föl, szabadon menjön be Isten igéje hallgatására és cselekedje azokat, melyeket az ő keresztyéni hivatalja kívánja és házi gondja viseleti. Nevelje gyermekcséjét szorgalmatosan, viselje hivségös gondját, tudván azt, hogy nem közembörök száma szerént neveli, hanem Istennek szent országára, kire Istennek gondja vagyon, és az ű szent fia által fiává fogadta és szent angyalival őrizteti és mindön testi, lelki gonosztúl megoltalmazza." (Mokos Hgszől. kán. 7. Fabó i. m. 44.) Az urvacsorai agenda előtt egy fametszet van. A templomban az oltáron feszület áll, ennek mind két oldalán egy-egy szobor, egy égő gyertya, a pap Lutherköpenyhez hasonló hosszú