Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - IV. Az evangélikus istentisztelet.

szól a gyónásról, az úrvacsora kiszolgáltatásáról, a házasságkötésről, a keresztyéni mosogatás (keresztelés) módjáról és a betegek vigasztalásáról. (Sempte 1577, 8, r. 151, levél. Szabó K, Rmk, I, 138, Egyetlen példánya az Akadémia könyvtárában.) Bornemisza püspök személyisége és irodalmi működése ismeretes volt a dunántúliak előtt, Beythe István, midőn Sopronba jött, tőle mint evang. püspöktől hozott bizonyítványt. Nagyon valószínű tehát, hogy ezt az agendáját a dunántúli evangélikusok is használták, annyival is inkább, minthogy ez az agenda őt kétségtelenül lutheránusnak mutatja és eldönti azt a vitakérdést, mely felekezeti álláspontjára vonatkozólag Thury E. és Zoványi J. között keletkezett. így nem lephet meg, hogy a dunántúli evang. esperesek később egész részleteket átvettek tőle. De túlzott Sörös Béla állítása, aki szerint a dunántúli agenda (Keresztúr 1598.) nagy részben Bornemisza nyomán készült s különösen a közgyónás szövege tökéletesen egyezik Bornemiszáéval. Révész Kálmán ellenben ugyanezt Heltai agendája első kiadásával azonosítja teljesen. Szerinte csak új lenyomata volt ennek. A megegyezések azonban azáltal is kimagyarázhatok s ez a legvalószínűbb, hogy mindannyian közös wittenbergi forrásokat használtak. (Sörös B. i. m. 355. Révész K. Pr. Eh. Isk. Lap 1883. 1095.) A dunántúliak közül az első agendát Beythe István németújvári lelkész irta 1582-ben, tehát még püspöksége előtt. Teljes címe: „Miképpen az körösztyéni gyűleközetben az körösztségöt, Ur vacsoráját, házasok esküttetését, oldozatot, gyóntatást etc. szolgáltassanak az egyházi tanítók, arról íratott könyvecske Beythe István praedicator által. Nyomtattatott Gizzing városában Manlius Janóstul. Anno 1582." (50 számozatlan levél, a szövegbe nyomott 6 fametszettel. Egyetlen példánya a marosvásárhelyi ref. főiskola könyvtárában. Fabó A. í. m. 42. 1. és Thury E. prot. Eh. Isk. Lap 1891. 1557. 1.) Beythét is az egyházi szertartásokban való nagy eltérés indította agendájának megírására. Erre nézve mondja: „Eddigkedig látom, hogy az mi szegény atyánkfiai között kik egyképpen és kik másképpen rendölték ez szolgálatok rendjét és így gonosz névön is vétettek nagy sokaktul, hogy egyiránt való szolgálatját nem tartották ezeknek az szegény köznép között, jóllehet, hogy ugyan nem volt gonosz, mert az egy fundamentumra, az Christus Jézusra néztek. De hogy ezután az efféle hírtűi is megmeneködjenek, hogy senki méltán ne kárhoztathassa viszálykodóknak, hanem egy módját tartsák mindenütt az szentségök szolgáltatási-