Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

volítsák el. Határoztak az egerszegí (Iván- vagy Kemény-Egerszeg) vásárról, melyet ünneprontó módon tartottak : „Deliberatum item est, hogy amaz egerszegi vásár felől az Urat ő Nagyságát találja meg az Ecclesia és ő Nagysága hasonlóképen az Comitatust, ne hogy animarum myriades ob earum celebrationem sacrarumque concionum neglectionem in sempiternum ruant exitium." (Hogy a lelkek tízezrei azok megtartása és a szent beszédek elhanyagolása miatt örök veszedelembe ne rohanjanak. (Ker. jkv. I. 52. 53.) Ezeket a határozatokat azután végre is hajtották. Nádasdy Ferenc halála után 1605. jan. 31. az özvegye, Báthory Erzsébet állított ki oltalomlevelet (salvus conductus) az egyházlátogatók számára, melyben meghagyja a jószágában levő tiszttartóknak, ispánoknak, városi és falusi bíráknak és polgároknak, hogy a szeniorokat és velük menő prédikátorokat minden ellenök való feltámadás nélkül tisztességgel fogadják és kérdéseikre igaz hitükre feleljenek meg. Ellenkező esetben büntetéssel is megfenyegeti őket. Ilyen oltalomlevelekben a földesúr is figyelmeztet egyes egyházi ügyekre. Báthory Erzsébet például elrendeli, hogy az egyházfiak (gondnokok) számot adjanak,!mire költötték az egyház jövödelmet. A lelkével való szitkozódást pedig megtiltja és szigorúan fogja büntetni sat. A másik ügy, az ünnepek számában való eltérés is sok bajt okozott. Ebbe, mint fentebb láttuk, még Káldy Mihály soproni plebánus is beleavatkozott. A határozat eléggé megokolja, hogy miért kell ebben az egyformaság. A 34, kánon szerint a vasárnapok mellett „egyéb evangeliomos ünnepnapokat" is megültek s ezek jegyzéke mellékelve volt a törvénykönyvhöz. (Eht. Eml. 156. Mokos, 1598-iki törvkv 61.) Magyari főesperes nem sokkal a Nádasdy felett mondott halotti beszéde után maga is elköltözött az élők sorából. 1604. dec. 16. a csepregi zsinaton találkozunk vele utoljára. Ponikenusz János csejteí lelkész 1611-ben már nyolc év előttinek mondja Magyari halálát, de téved. Utána a tudós és buzgó Zvonarics Mihály lett Sárvárott az esperes, akinek 1609-ben Klaszekovics, Kőszegi Balázs, Pythiraeus Gergely és Tétényi Kevi (Ráczkevi) Dániel voltak az esperes társai. Vezető szerepe a püspökválasztás előtt Zvonaricsnak lehetett közöttük. Kollonics Szigfrid, II. Mátyás hadi tanácsosa Bécsben 1611. okt. 29. írt levelében az akkori szóhasználat szerint szuperintendensnek nevezi, tőle kér lelkészeket a jószágaiba s igéri, hogy ezt nagyobb dolgokkal fogja megszolgálni. Saffarics Mihály tihanyi kapitány ís, a király tihanyi kapitánya 1611. okt. 21. szintén Zvonaricstól kér prédikátort