Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

Tihanyba. (Payr, Magyari I. és Báthory E. 13. Eht. Eml. 164. Wilfinger 28. 29.) Magyari István halála után az esperesi kormányzat idejéből az igen hiányosan vezetett jegyzőkönyvek mit sem őriztek meg, ami egyházalkotmányunk történetében haladást vagy nagyobb változást jelezne. e) Ujabb püspökválasztás. Klaszekovics István, az öreg püspök (1612—1620). Dunántúli kánonok a Dunán innen. Evang. házassági jog és törvénykezés. Beythe, a fáradt és már szinte a szeme világát ís veszített püspök 1612. május 3. halt meg Németujvárott. A reá való tekintet tehát többé nem volt akadálya a püspökválasztásnak. A reformátusok jún 19. választották meg új püspöküket Pathay István rohonci lelkész személyében. Ezzel megpecsételték a teljes különválást, Az evangélikusok is most már hasonló eljárást követtek s még az 1612. év nyarán választották meg püspöknek az esperesek közül a legidősebbet, Klaszekovics István fertőszentmiklósi lelkészt. Klaszekovics, akinek nevét egyik történetírónk (Wilfinger) Xerxekovicsnak olvasta és két személyt akart belőle csinálni, legkevésbbé ismert vezére volt egyházkerületünknek. Származási helyét sem tudjuk. Családja bizonyára a Kanizsayak és Nádasdyak által ide telepített horvátok közül való. De ő már jó magyar. Ifjúsága is homályban vész el. Csak azt tudjuk, hogy 1587. és 1588. már részt vett azokon a vallási értekezleteken, melyeket Nádasdy Ferenc Horvát Stansith Gergely Ösztönzésére hívott össze s melyeken Hegyfaluban Sibolti, Creutzer, Gabelmann, Reczés, Beythe, Pathay és Szentgyörgyi Gábor, Nádasdy titkára, voltak jelen. Az Egyesség Könyvét az elsők között, a 11-ik helyen írta alá. (Az utána következő Musics Mátyás már 1575. lelkész volt Lövőn). Tehát azok közül való, kik az 1576. évi megalakulás nehézségeit is átélték. Zvonarics Mihály, aki pedig már maga is közel járt az ötvenedik évhez, 1617-ben „atyám helyett tisztelendő superintendens uramnak" szólítja s Pathay ref. püspök „maturae senectutis vir" jelzéssel szól róla. Már a hetven felé járhatott, mikor püspöknek választották. 1596. évi névaláírása szerint „alias Plondínus", de ezt a melléknevét másutt nem találjuk. A mocskos szájú Encomium Ubiquisticum is 1597. megemlékezik róla, de semmi sértőt sem tud, inkább mint a többiek feddőjét tünteti fel. Pázmány Pironságinak az írói is tiszta életű, jámbor életű fő-