Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIV. A reformáció Székesfehérvárott és Fehérmegyében.

most pedig elpusztult község volt. 1721-ben is több volt lakói közt a protestáns, mint a katholikus.

1 Csurgó. Szintén a csókakői urodalomhoz tartozó régi község. 1453-ban Moórral és Nagyveleggel együtt a Rozgonyiaké, később pedig a Nádasdyaké volt. Már a XVI. század óta lehettek evang. lelkészei. Révkomáromi Horváth Andrást 1632. azonban nem ide, hanem a somogymegyei Csurgóra avatták fel lelkésznek. Musay Gergely püspök 1661. a rábaközi esperességhez tartozó anyagyülekezetek közé számítja. A török uralom végén ez is úgy szerepel, mint a háború előtt lakott, most pedig elpusztult község. (Károlyi J. i. m. 89. 1.) Az 1681. évi soproni országgyűlés után a gyülekezet újra feléledt. 1721-ben kétannyi volt Csurgón a protestáns, mint a katholikus. Németh János bokodi lakos 1737. jún. 30. bizonyítja, hogy a töröknek Bécs alá menetele (1683) előtt Csurgón lutheránus papok voltak, az egyiknek felesége az ő nénje volt. Vanyolai Ferenc tési tanító 1737. szintén két tanút idéz, akik állítják, hogy Csurgón lutheránus papok voltak. Gelencsér István bodajkí lakos 1737. szintén azt vallja, hogy Buda megvétele után tíz esztendővel (tehát 1696-ban) két lutheránus papot ért Csurgón, az egyiknek Fegyémesi (Födémesi) István volt a neve. (Talán inkább Födémesi György, ki 1698. Vanyolán parasztházban lakott s ott tartotta az istentiszteletet s 1711, malomsoki lelkész volt,) 1737-ben jan. 11. a csurgói evang. egyháztagok bizonyítványt állítanak ki, mely szerint a templom a lutheránusoké volt és a kálvinisták hordták ki belőle az oltárt. 1736ban febr. 5-én egyesség jött létre a csurgói lutheránusok és kálvinisták között a templom használatára vonatkozólag. (Győri esp. jkönyv. Századok 1920. 522. 523.) Csurgón az evangélikusokat a kálvinisták 1700 után tényleg háttérbe szorították. Tóth Sipkovits János győrmegyei esperes feljegyzése szerint Csurgó a mi eklézsiánk volt, de a lelkészek és esperesek gondatlansága és hanyagsága miatt szállott át a kálvinista lelkipásztorokra. Csurgói ág, hitv, evang. lelkészek voltak: Miszlai István (vagy András, István 1711. teszéri lelkész volt), Födémesi István (vagy György) és Nemeskéri Orbán Péter. Ez utóbbi volt Csurgón az utolsó evang. lelkész, aki gonoszul (per nequitiam) hagyta el a nyájat. Később, 1725 előtt Bakonytamásiban volt lelkész. 1 Eht. Eml. 77. 82. 86. 88. 148. Károlyi J. 86. 89. 235. Kér. jkv. 166. 295. 351. 361.