Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

Jeles levéltára és könyvtára is volt Tolnának, miként Patai Sámuel tolnai ref. lelkész 1647. irja: „Insignem habebat bibliothecam haec civitas nostra". Lelki vezéreinek egyike a párisi Faber Stapulensis Jakab tanítványának mondja magát s egyformán jártas volt a latin, görög és héber nyelvben. Skaricza Máté mondja róla Szegedi Kis életében, hogy Tolna régen Altiniumnak ís neveztetett s akkor legnagyobb egyház volt egészen a Fekete tengerig,

1 Első ismert reformátora a Wittenbergből hazatért s Flacius Mátyással is levelező, tehát a legbúzgóbb lutheránusokhoz számítható Zigerius Eszéki Imre volt, aki Flaciushoz annyival is inkább ragaszkodott, mivel saját vallomása szerint ő is Illyríából való volt. Valószínűleg 1544, dec, 20, iratkozott be a wittenbergi egyetemre. Flacius szerint Tolnáról ment ki, ahol előbb tanító volt- Betegsége miatt alig egy évet töltött külföldön s 1545, végén már ismét visszatért Tolnára, ahol ekkor csak két hetet töltött, mert a város lakossága ekkor még annyira ragaszkodott pápista hitéhez, hogy „annyi ezer ember között alig talált hármat vagy legfeljebb négyet, aki elfogadta az evangelmi igazságot". Gyalui Torda Zsigmond 1545. karácsony napján irja Eperjesről Melanchthonnak, hogy Zigerius a minap jött meg Wittenbergből s egyenesen Tolnára ment.

2 Zigerius tehát hamarosan elhagyta Tolnát és Somogyban, majd pedig Baranyában keresett kedvezőbb talajt a magvetésre, de csak három évre vett búcsút a várostól. Utána 1546, Kararicsi Mihály s majd Tövisi Mátyás (Muczius vagy Mocer), egy nagy tudományú, a latin, görög és héber nyelvet is jól értő férfiú kereste fel a tolnaiakat, aki itt nagyobb bizalommal és több eredménnyel munkálkodott 1548-ig, amikor ő is Wittenbergbe kívánkozott ki a nagy reformátorok lábaihoz, Tövisi távozása után ismét Zígeriust hivták vissza a tolnaiak, aki most már kedvezőbb körülmények között prédikálhatott és pedig a város végén épült templomban. De még most is sok ellensége volt az evangéliumnak, köztük különösen a török várakban vásározó olaszok (raguzaiak), Még 1548 nyarán maga a tolnai biró személyesen ment fel Budára és vádolta be Zigeriust az akkori kormányzó, Kászim basa előtt. De ez ki1 Lampe-Ember Hist. Eccl. Ref. 667. Skaricza-Faragó, Szegedi K. I. élete 22. 1. 2 Zigerius levele Ríbíni I. 91. Prot. Szemle 1898. 317. Földváry. Szegedi Kis 77. 1. Bunyitay Eht. Eml. IV. 451.