Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

hallgatta az evangélikusokat is és annyira felingerült a biró ellen, hogy nyomban fejét vétette s megparancsolta, hogy „a Luther által feltalált tudományt" (igy mondta a basa) szabad legyen mindeneknek hirdetni, akik azt önként akarják hallgatni, „mert a mi tudományunk foglalja magában az igazságot". Ezután csakugyan szabadon is hallgathatták Isten igéjét úgy a magyarok, mint a szlávok. Zigerius mint illyriai származású, bizonyára értette (miként Sztáray) a szláv nyelvet is.

1 Zigerius hét havi munkásság után a régi iskola mellé 1549. egy újat alapított, amelyben 60 tanítványa volt, a köznépből pedig több mint ötszáz hallgatója. A papi és tanítói kettős tisztség már terhes ís volt neki, azért kérte még 1549. Flaciust, hogy Tövisi Mátyást, kihez a hivek még most is igen ragaszkodnak, küldje hozzájuk minél előbb. Tövisi hamarosan vissza is jött, de nem sokáig lehetett Zigerius munkatársa, mert 1551. már meghalt, amikor is Bereméni János jött a helyébe. Majd Zigerius is még ezen 1551. év. elején hirtelen és nyomtalanul tűnik el Tolnáról. Ez év pünkösdje után már a jeles Sztáray Mihály Tolna papja, akit nagy reformátori buzgalma hozott ide Baranyából. Sztáray már nem is a városszéli kis templomban, hanem a városi főtemplomban prédikált, melyet most közösen használtak a pápisták és az evangélikusok. Ez mutatja éppen az utóbbiak elhatalmasodását. Meliusz Péter tudja és elitéli ezt a közös templomhasználatot. „Hát Budán és Tolnán ebben vétkek vagyon a keresztyéneknek, hogy a parázna Babilon papjaival együtt kiáltanak, az hitetlenek ördögnek, ezek pedig Istennek."

2 Sztáray a maga tüzes temperamentumával hirdette itt az evangeliom tanait. Itt irta a római egyházzal polemizáló két drámáját „Az igaz papság tüköré" és „Az papok házasságáról" címen, melyeket a tolnai nagyobb diákokkal valószinűleg elő ís adatott. Huszár Gál midőn Sztáray második drámáját 1559. kinyomatta, még akkor is tolnai papnak (Altiniensis ecclae minister) mondja. Es hevesen vitatkozott a vele egy templomban prédikáló Erdélyi Józsa dominikánus baráttal is, akit kigúnyolt s akinek beszédeit egy diákkal jegyeztette le, hogy nyomban felelhessen is reá. Józsa barát „a pápának ezen ritka és nők után bolonduló csatlósa" saját feljegyzése szerint 1553. egy külön küldöttséget is vezetett Budára az új basához Khadim 1 Zigerius levele Ribini I. 92. Pr. Sz. 1898. 317. 2 Az Aran Tamás tévelygései. 1562. 124. 1. Földváry 83.