Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

1742. előtt Farkas Ferenc és Szilvágyi István. (Somogy mon. 116. Eht. Eml. 353. 355.) Torvaj. Ez is 1723. körül alakult, a gyülekezet tagjai tótok voltak. Első lelkészük Tomcsányi György volt. (Eht, Eml. 353. 355.) Tab. Régi község, 1598. Nádasdy Ferenc birtoka volt. 1660. után elpusztult. Az 1715, évi összeirás szerint 3 év óta települt be. Már a XVII. század elején volt református gyülekezete s a kiskomáromi református esperességhez tartozott, 1618-ban Erdélyi Lukács, 1624-ben Szokolí Gergety, 1627-ben Kálnai András volt a tabi ref. lelkész. A későbbi zsinatokon már nem szerepelnek a tabi ref. lelkészek, Evang. gyülekezet valószinűleg csak 1700 után a tót telepesekből alakult itt. Keletkezési éve a Névtár szerint 1717, 1718-ban Velits Péter volt a tabi tótok lelkésze (pastor Slavorum), akivel Bárány György a Sió folyón való átkelésekor márc, 24. találkozott. Ez a Velits 1706. dabronyi tanító s 1711, oroszláni lelkész volt. Velits utóda Tabon Tomcsányi György s majd Masnitius János lett, ki előbb Oroszlánon volt tanító s még 1741. is Tabon volt. Ugyanitt lelkészkedett Hrabovszky Jakab is, aki Sámuel nevű fiában püspököt ís nevelt a kerületnek. 1750-ben Fábri Gergely jegyzéke szerint Vörös Zsigmond volt a tabi lelkész. 1757-ben Bárány János püspök ágyban fekve betegen avatta fel Tabra Piringer Mihályt. 1775ben Vadkerti György, 1780-ban Schingler József, 1807-ben Krisán Pál s 1820-ban Suhajda Pál volt a tabi lelkész. (Adattár VIII. 22. 30. IX. 59. 100. 109. Győri esp. jkv. Eht. Eml. 213. 353. 355. 377. Hornyánszky V. Beitráge.) XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában. a) A reformáció Tolnában. A tolna-baranyai népes és virágzó evang. egyházmegye csak a XVIII. század elején többnyire német bevándorlókból alakult meg. De mára XVI. században is Tolna városa és több község Luther tanítása szerint fogadta el az evangeliom tanait és csak később pártoltak át Kálvinhoz. Tolna. A XVI. század első felében virágzó város volt, de már a török hódoltsághoz tartozott, mert a Drávától egészen Budáig terjedő vonalon a Duna mentében a török volt ekkor az úr. A városnak kiváló iskolája volt még a pápisták idejéből s Erdélyi Józsa dominikánus személyében egy kiváló papja ís.