Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XII. A somogymegyei gyülekezetek.

máció korában. Már a középkorban a Kanizsay család birta. 1598. E. Török István, 1626. Ráttky Menyhért itt a földesúr. 1649-ben a meszleni Gudor Pált, 1657. pedig Mihályfán Petánczi Jánost avatták fel ide lelkésznek. Musay püspök 1661. az anyagyülekezetek közé számítja. 1677. febr. 26. a légrádiak innen vittek maguknak új papot. Csak a XVIII. században, vagy már 1681 után kelt új életre. 1750-ben Inkei volt a földesura s Tóth nevű a lelkésze. A környékén evang. vendek nyomorogtak. (Circa has gemunt deplorandi Vandali A. C.).

1 Surd. A középkorban a Kanizsay család birtoka volt. 1550ben Szalay Kelemen, 1626. Szalay János volt a földesura. 1660ban több nemes család lakta. Bizonyára még a reformáció korában alakult anyagyülekezetté. Első ismert lelkésze Muraközi Miklós, akit 1625. jun. 3. Kis Bertalan püspök a csepregi zsinaton avatott fel Surdra. Ugyanő 1635. máj. 14-én a csepregi zsinaton Csanaki Mihályt és 1643. jún. 9. szintén Csepregen Károly Ferencet avatta fel ugyanide. Jelesebb lelkésze volt Surdnak Perlaky György, a kiváló ároni családnak egyik törzsatyja, aki Schmal és Hrabovszky szerint Sajógömörről jött ide. E helyen csak tanító lehetett, mert lelkésszé és pedig Surdra csak Musay Gergely püspök avatta fel Bükön 1646. aug. 14-én. Szalóky szerint még 1659. is itt volt. Dávid nevű jeles fia, a későbbi eperjesi, sajógömöri és osgyáni lelkész Surdon született 1656-ban. Schmal szerint Perlaky Légrádon is lelkészkedett volna, ennek idejét azonban nem tudjuk megállapítani. A Perlakyak prédikáció-gyűjteményében Györgynek is van egy beszéde ezzel a jelzéssel: ..Scribelat Georgius Perlaky concionator Surdiensis in domo parochiali Augusti 16. anno 1656." A beszéd Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnapra van irva 14 sűrű oldalra terjed; az első részben Jézus siralmáról, a másodikban Jeruzsálem pusztulásáról szól, melyet Josephus után nagy részletességgel írt le. Stílusában sok a régies szó és provincialismus. Hogy meddig volt Perlaky Surdon és itt vagy Légrádon fejezte-e be életét, azt nem tudjuk.

2 1 Ker. jkv. 328. 465. Eht. Eml. 84. 92. 149. Hszó 1916. 292. Haller J. Légrád tört. 109. 2 Eht. Eml. 69. 79. 81. 97. Somogy m. mon. 151. Ker. jkv. 99. 221. Perlaky Dávid, Régi és ujabb egyházi beszédek, melyeket az 1529. évtől a jelenkorig ev. lelkészi hivatalt viselt Perlakyaknak eredeti kézirataik szerint kiadott sat. Pest 1852. Szalóky Elek, Vázlatok a surdi evang. gyülekezet tört.-ből. Nagykanizsa 1897. Payr S. A. Perlakyak négyszázados ároni háza 19.