Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.
A Hagymássy fiukat bizonyára szüleiknek hiúsága vitte el ama kornak félszeg szokása szerint a jezsuiták gráci kollégiumába. Voltak protestánsok is, miként a győri példák is mutatják, akiket megtévesztett a külsőségekre sokat adó jezsuita nevelés. De érdekes, hogy a fiuk mellett Grácban is evang. házi nevelő volt, aki örül, hogy növendékeit nem térítették át, mert „a sárból fertőzés nélkül hozta ki őket", sőt a szülőket is rávette, hogy többé ne küldjék oda fiaikat. A fiuknak bizonyára az édesanyjuk lehetett buzgó evangélikus s ily módon került az evang. Cassai a Hagymássyak házába nevelőnek. A. Kanizsai Pálfi által említett Maráczi Nagy Balázs, ki a szentgróti lutheránusokat kálvinistákká akarta átformálni, még 1643-ban a csöglei zsinaton is mint szentgróti ref. lelkész szerepel. De a református mellett, úgy látszik, mindig volt itt evang. lelkész és tanító is. Ebből az időből Bálint Balázs szentgróti polgár ismeretes. Leánya Bálint Kata 1637. válópört indított férje, keszthelyi Hermán Mihály ellen, aki egy vén asszonnyal (kit nénjének tartott) megszökött s már hat év óta nincs hír rólok. (Ker. jkv. 141.). 1646-ban a lébenyszentmiklósi születésű Deselvics István volt a szentgróti evang. lelkész, ki 1639. mint Széchy Györgyné Homonnay Mária murányi lelkésze Kegel Fülöp elmélkedéseit lefordította és kiadta Lőcsén és Bártfán. Deselvics már valószinűleg 1641, elfoglalta szentgróti állását. A gráci jezsuitáknál tanult valamelyik Hagymássy időközben, úgylátszik, áttért s elfoglalta az egyik szentgróti templomot, mert ezt az evang. és r. kath, rendek 1647-ben már febr. 12, felvették a 90 visszaadandó templom közé s az országgyűlés a VI, t.-c, 13. §-ában csakugyan vissza ís rendelte. (Zsilinszky, A linci béke 408. és 448. Eht. Eml. 132.). A református Hagymássyak mellett egy buzgó evang. nő, Hagymássy Miklós özvegye, Maróthy Zsuzsanna volt az, aki Szentgróton egyházunkat védelmébe vette s fiait és unokáit is evangélikusoknak nevelte. Bizonyára ő volt az, ki az evang. Kassai Andrást a Hagymássy fiuk mellé nevelőnek fogadta. A dunántúliak meszleni gyűlésükön 1646. Récsey Bálintné és gróf Erdődy Bálintné buzgó özvegyek mellett Hagymássy Miklós özvegyét is külön felkérték, hogy Nádasdy Ferenc hitehagyása után egyházunkat oltalmába vegye. Neve Ostffy Tamásé mellett van említve, akinek rokona is volt. Egyik leányát valamelyik Ostffynak adta feleségül, mert ettől való unokáját, Ostffy Katát