Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

ő nevelte Szentgróton, aki mellé 1650 körül Ách Ferencet fogadta házába preceptorúl. Ez a későbbi rábapordányi rektor volt oly merész, hogy növendékét, Ostffy Katát 1652. feleségül kérte s a buzgó özvegy neki is igérte, sőt gyűrűváltással és keszkenőadással Miskolczi Mihály szentgróti lelkész és Laskóí János seregvajda kérőknek jelenlétében az eljegyzési lakomát ís megtartották. Csak később (talán mások kényszerítő hatása alatt) kosarazta ki Hagymássyné a nagyratörő tanítót, midőn Beszprémí György és a szentgróti prédikátor voltak nála követségben s az ügy 1654. egyházi törvényszék elé ís került. (Lásd fentebb a 88. és 105. 1.). De ez az eset is (legalább a kezdetén) az özvegynek az egyházi emberek iránt való hajlandóságára mutat. Hagymássyné idejében evang. lelkészei voltak Szentgrótnak, 1651 tavaszán a kőszegi kisgyűlés a szentgrótiak kértére Galli György csényei lelkészt rendelte számukra. Galli elment próbabeszédet tartani s meg is egyezett a szentgrótíakkal s ezek patronaasszonyával, Hagymássynéval, a konvencionális levelet el is fogadta tőlök. De azután mást gondolt s a csényeiek is fegyverrel fenyegetőztek szentgróti uraimék ellen, akik szekerekkel jöttek Csényére, hogy papjokat elvigyék. így hát a lócsi lelkészt, Miskolczi Mihályt hívták meg 1651, aki Ách Ferenc fentebbi ügyében mint kérő szerepelt. (Ehker. jkv. 236. 357. 412.) Musay püspök Szentgrótot 1661. mint anyaegyházat sorolja a kemenesalji és zalai gyülekezetek közé. Az 1662. évi országgyűlésen az evang. rendek ismét felpanaszolták, hogy Szentgróton a templomot, paplakot és az egyházi jövödelmeket elvették tőlök. 1667. szept. 2-án a szentgróti ág. hitv. eváng. sereg Fisztrovich püspöktől az akkori összeférhetetlen lelkésze helyett Büki Györgyöt kéri „aki jobb volna ilyen három vallású helyen". 1669. aug. 5-én Szenczy György, a szentgróti lelkész, akit 1659ben avattak fel, más gyülekezetet kér Fekete István püspöktől, de még 1671-ben is Szentgróton van, mert jan. 24. tisztázza magát egy vád alól és pedig azzal, hogy minden zavarnak a kálvinista mester az oka.

1 A gyászos évtizedben 1675. jan. 13-án a szentgróti őrsereg is, miként a nagyvázsonyi, pápai és légrádi véghelyek, valószinűleg vallásszabadságot nyert Lipóttól. Csak így érthető, hogy neki már 1680 előtt lelkésze és tanítója volt. Sárosy András, a volt kőszegi rektor, Szenczi Fekete István mostoha leányának, 1 Eht. Eml. 93. 147. Zsilinszky III. 206. Hist. Dipl. App. 110. Egyet, levtár 1 a 7. 104. 116. 162.