Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.
alispánja volt. Egyházlátogatási jegyzőkönyveinkben is találkozunk a Rajkyakkal. Rajky István, ki 1629. az Ostffyakkal is összeköttetésben állott, 1631. Sajtoskálon volt birtokos. Rajky László, aki 1626. nemesi kúriáját Níczken eladta Niczky Ferencnek, itt volt birtokos és jelenvolt Niczken 1633, az egyházlátogatáson is, midőn Kis Bertalan püspök járt itt. Voltak a Rajkyak közt szegény sorsuak is. Rajky Orsolyát például a férje Hera Benedek doroszlói lakos 1633. a csepregi zsinaton azért panaszolta be, hogy hűtlenül elhagyta és Széchy István nagyságos urnák a szakácsával megszökött. Volt azután egy Rajky Gáspár nevű pozsonyi jezsuita is. I. Rákóczy György ezt gyanúsította meg a Lórántffy Zsuzsanna ellen írt mocskos és lovagiatlán gúnyirat szerzőségével. (Csak újabban derült ki, hogy gróf Széchenyi György, a későbbi prímás írta.) 1 Még a XVII. század végén is oly buzgó evang. patrónus, mint Wittnyédy Ferenc, a kuruc világban Rajky Orsolyát vette feleségül. Ezek házasságából született Wittnyédy János, keményegerszegi földbirtokos és kiváló jogtudós, a dunántúli kerületnek 28 éven át (1753—81) igen erélyes felügyelője. Miként a Vidos, úgy a Rajky családból is voltak Dunántúlnak lelkészei ís. Rajky András 1687. légrádi lelkész volt, ki előbb 1682. Surdon szolgált az Urnák. Rajky János is 1695. Magyargencsen, 1706, pedig Magasiban volt lelkész, A család tehetősebb tagjai bizonyára Mária Terézia korában hagyták el evang. hitüket. Az üldöztetés idején Egyedre Telekesi Török István oltalma alá is költöztek át a szegényebb Rajkyak közül, Rajki Pál volt egyik vezetője azoknak a tolnamegyeí Zombáról való evangélikusoknak is, akik Dőry Ádám földesúr üldözése elől 1744, Békés megyébe vándoroltak ki s ott Orosháza tekintélyes evang. gyülekezetét alapították. A Harangszó olvasói közül Rajki István Magyargencsen, Rajki Ferenc Celldömölkön ma ís evangélikusok. 2 Rajkon a XVI. században a Rajkyakon kívül Nádasdy Tamásnak és Csányi Ákosnak is volt birtoka. A premontrei prépostság és a régi rajki vár a török háborúkban pusztult el, melyek sokat ártottak a reformációnak is, A régi kastély Felsőrajkon á mai Várhely nevű téren állott, Rajknak valamint a hozzátartozó Muraszentgyörgynek gazdasági ügyeit Kanizsáról 1 Kubinyi M. Thurzó I. 144. Ostífy-levt. Adattár VI. 66. 67. 105. IX. 98. 99. Balogy Gy. Vasm. nemes csal. 108. 121. Ker. jkv. II. 76. 2 Payr, Wittnyédy I. 80. Eht. Eml. 252. 270. 294. Győry V. Nagy papok 131.