Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

intézték. A Rajkyak a Nádasdyakkal egy időben fogadták el a reformációt. Ennek idejéből ma már csak két fontosabb adat áll rendelkezésünkre. Az országos levéltárban fennmaradt zalamegyei dikális összeírás (adójegyzék) szerint ugyanis tudjuk, hogy Rajknak 1599. evang. lelkésze volt, ki évi 50 dénár adót fizetett. A másik adat pedig a XVII, századból egy volt evang. rajki lelkész neve, Doktorics István volt ez, aki mint rajki lelkész irta alá hitvallási könyveinket, (Hrabovszky György kiváló történetírónk is rajkinak olvassa a gyülekezet nevét). Es a Csepregen 1643. jún. 24. tartott kerületi gyűlés szűkszavú jegyzőkönyve két somogyi lelkésznek, Károly Ferenc surdi és Czeglédi György udvarhelyi lelkésznek felavatása után Doktoricsról annyit mond, hogy eddig kálvinista lelkész volt, de tévelygését megismervén, szimbolikus könyveinkre ünnepélyesen esküt tett s így lelkészi hivatalában megerősíttetett. Több egyházi adatunk nincs róla. Török háború, vallási üldöztetés vetett véget Rajkon ís a protestáns világnak. A felsőrajkí temetőben a kis templom mellett, mely bizonyára a régi helyén épült, van egy hatalmas nagy és vastag szilfa, mely szakértők szerint több mint 300 éves lehet. Ez a fa tehát még látta a régi protestáns világot, ennek árnyékába még protestáns Rajkyak temetkeztek. Áttérése után a család újabb nemzedéke igen buzgó katholikusnak mutatkozott, Rajky Lajos sírkövére (f 1901) a legpápásabb intézmény, az 50 és 100 napi búcsú (vagyis a purgatoriumból ennyi napi leengedés) van rávésve azok számára, kik a sirkövön olvasható rövid fohászokat elmondják, íme, a régi rajki búcsú felújítása, amilyent IX, Bonífácius pápa ötszász év előtt adományozott a rajki templomnak, 1 De a történeti igazságszolgáltatás a másik részen sem maradt el, A régi protestáns világnak is volt Rajkon valami újabb feltámadása. Az 1868, évben Bakó Samu és neje Rádóczi Gyarmathy Eszter, nagygeresdi birtokosok, akiket Haubner Máté, Pálfy József és Trsztyenszky Gyula nagy papoknak barátsága és komasága nevelt buzgó evangélikusokká, eladván vagyonkájukat, felkerekedtek s messze idegen vidéken Zalában, Felsőrajkon a régi Rajkyak birtokának vették meg egy részét. Ábrahámnak hitével mintha csak isteni szózatot vettek volna: „Eredj ki a te földedről a te rokonságid közül, a te atyádnak házából a földre, melyet mutatándok néked." A legkisebb, alig két éves 1 Szalay A. i. m. 88. 263. Adattár VII. 104. Eht. Eml. 79. Ker. jkv. 221. Hrabovszky, Presbyt. I. 93.