Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

Rábaszenímihály. (Győr megyében.) II. Endre már 1204. Puk comesnek adományozta. Későbbi birtokosai a Kanizsayak, majd a Nádasdyak voltak. 1609-ben behódolt hely volt és Nádasdy Pál birtoka. A közeli Homoród elpusztult faluban 1609. a Pokyak mellett Osttfy János is birtokos volt. Szentmihálynak 1627-ben evang. lelkésze és temploma volt, de ez évben a török elől menekülve pusztán hagyták a falut. Sem Musay sem a református jegyzőkönyvek nem szólnak róla. Ezek csak a vasmegyei hasonló nevű községet említik. (L. fentebb 209. 1.) Pedig az 1671. évi 17 evang. gyülekezet között ez is ott van. Első ismert nevű evang. lelkésze Szeredi Mihály, akit még 1612. Tétényre avattak fel s 1628-ban a rábaközi Mihályiban volt lelkész. Az 1631. évben volt Rábaszentmihályon s ekkor Körösi Imre rábaközi esperes egyházmegyéjébe sorozták. Lehetséges, hogy az 1645. Szentkirályra felavatott s 1651. a bodonhelyi lelkész mellett említett Horváth György ís itt és nem Vasmegyében volt szentmihályi lelkész. Az 1698. évi egyházlátogatás szerint templomuk nincs, de a 60 éves Csuka János biró még látta a régi templom romjaiból a falakat. A lakosok csak prédikátorokra emlékeznek most is, plebánusokra nem. Most csak iskolájuk van. Tanítójok Zolnay Pál csekély latinságu, egy lelkész fia, kit az atyja csak otthon tanítgatott. A lélekszám 194, a lakóház 25, egy házaspár ref., 9 kath., a többi mind evang.

1 Rábapatona. Ősrégi besenyő telep. 1368. óta a győri káptalan birtoka. Jellemző, hogy ily egyházi birtokra is behatolt a reformáció. A győri káptalan 1616. jan. 21. összejövetelén két rábapatonai evang. jobbágyot 3 forint és 60 dénár bírsággal büntetett, mivel karácsony ünnepén „eretnek" prédikátort fogadtak házukba, hogy ott prédikáljon nekik. (Kápt. szám. III. k. 76. 1.) Kisbabot. Villa Babuth néven már 1222. óta ismeretes. A reformáció korában a Nádasdyaké volt. 1547-ben Cseszneky György volt a földesura, akitől Poky Gáspár vette meg. Az 1619. évi összeírás szerint elpusztult hely. A törökök égették fel. Űjra betelepült, de 1636. német zsoldosok rabolták ki és égették fel. Evang. templomuk 1637. pusztult el. Jegyzőkönyveink és Musay nem szólnak róla. A 17 evang. győrmegyeí gyülekezet között sem említtetik 1671-ben, mert nem volt hódoltságbeli. Valamelyik közeli anyagyülekezetnek, talán Rábaszentmihálynak lehetett a filiája. Az 1698. évi egyházlátogatás irataiban sem 1 Ehker. jkv. 33. 360. Fehér Ip. és Borovszky 53. Eht. Eml. 63. 129.