Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

fordul elő. 1737-ben új templomot építettek, mely a lelkész mostani pajtája helyén állott. (Fehér és Borovszky 36. 1.) Kajár. (Sokorókajár.) Győr megyének egyik legrégibb helysége és a reformáció korában is tekintélyes anyagyülekezet. Már Szent László egyik oklevele 1086. Socorou-Quaar néven említi. Eleitől fogva a bakonybéli apátságé volt, melynek most is van itt nagyobb birtoka. Az apátság urai távol levén, úgylátszik, inkább a török uralma alatt szilárdult meg itt a reformáció. Kajár a fejérvárí szandsákhoz tartozott. Lakói 1542. még a plebánus számára tesznek szolgálatot. 1549. a török pusztítás elől elmenekültek és üresen hagyták a falut. Az 1566. évi hadjárat is tönkre tette, csak két év múlva épült fel újra. 1572-ben behódolt a töröknek. 1593-ban még lakják, de Győr elfoglalása után elmenekült a lakosság. Győr visszavétele után csak nehezen népesült be újra, mert 1605. ís hat évi immunitást adtak azoknak, akik Kajáron megtelepültek. A XVII. században török felsőség alatt állandóan lakták a falut. 1622-ben Halil aga után Izmail örökölte Kajárt. Eleitől fogva a dunántúli kerülethez tartozott. Első ismert lelkésze Jaurinensis Győri István 1609. irta alá szimbolikus könyveinket. („Minister ecclae Kajáriensis manu propria absque omni fuco subscribo.") 1630. és 1631. Hodik János volt a kajári lelkész, ki mint ilyen a rábaközi esperesség tagjai között vett részt a két csepregi zsinaton, A mískei kisgyűlés 1632. jún. 16. Báthi Jánost rendelte Kajárra, akit 1630. koroncói lelkésznek avattak fel; 1635-ben kerületi presbyternek ís megválasztották. Fennmaradt 1637. nov. 2. kelt levele, melyben már kajári és kispéci lelkésznek irja és mentegeti magát Kis Bertalan püspök előtt, hogy egy más elhalaszthatlan utazása miatt a Szent Márton napjára Csepregre összehívott gyűlésen nem lehet jelen. 1641ben már mint esperessel találkozunk vele. Thury Etele az 1640. évre Perlaki Márkust is kajári lelkésznek mondja, ki jelenvolt a köveskuti zsinaton, de ez nem Sokorókajár lehetett. Báthi idejében Kispéc már Kajárral egyesült. A török veszedelem miatt gyülekezetével együtt sokat szenvedett. A bakonybéli apátság feljegyzéseiben is 1639. már „az uj hit" tanulógyermekeíről van szó. A kajáriak 1642. panaszolják Győr vármegye előtt: „az iskolabéli diákokat négyet vittek el (a törökök), egyiket 400 tallér sarcon bocsátották ki, az ketteje most is oda vagyon az negyedik kiszabadult; hozzánk való diákok voltak". 1645-ben a szili születésű Fábri János volt a kajári lel-