Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.
1372. óta a Pokyak és a Mérges család az urai. Mérges Miklós részét 1458. Koczor György vette meg. 1509-ben a Pokyak birtokát Nádasdy Ferenc, Tamás Nádor atyja, foglalta el. Később ismét a Pokyak és Ostffyak itt a birtokosok, akik rokonságban ís állhattak. Ostffy Tamás Faradon 1574. egy elhagyott jobbágytelket adott el mérgesi Poky Lázárnak. Vára és hidja is volt a Rábán. A vármegye 1582. itt váracsot épített a török ellen. Az evang. templom egyik harangját a Rábából halászták ki s a régi vár harangjának tartották. Első ismert lelkészük a trencséni Vadini András volt, aki előbb tanító volt náluk. 1634. máj. 23-án Patka István és Kis Gergely mérgesi hívek „az egész sereg képében" megjelentek a csepregi zsinaton s ott Vadinít lelkészüknek kérték, aki az eskü letétele után ott nyomban felhatalmazást is nyert a szentségek kiszolgáltatására, de a felavatása csak a következő évben történt meg s Vadini még 1646. is a mérgesiek lelkésze volt. De Holéczy M. 1834. évi névtára szerint „egy selyemmel varrott keszkenő" (templomba való) azt bizonyítja, hogy már 1632. is állott a gyülekezett. Vadini utódát Edvi Illés Gergelyt 1649. avatták fel mérgesi lelkésznek, aki az 1651. évi népes szakonyi zsinaton is ezt a gyülekezetet képviselte. Harmadik ismert nevű lelkésze Szentmiklósi Mihály volt, akit 1644. Malomsokra avattak fel s még 1646. is itt volt. Nevét a házassági peréből ismerjük. Felesége, Somogyi Erzsébet ellen hűtlen elhagyás és paráznaság miatt már 1653. pert indított, de a világi bíróság elé utasították. * 1657. újra megismétli keresetét, mert a nőt azóta Győrött kétszer ís elfogták és a profósz a városból kivezette s hasonló módon bántak vele ez évben Téthen is. De mivel a lelkésznek hatósági bizonyítványa nem volt, házasságát most sem bontották fel. Musay püspök Mérgest 1661. az anyagyülekezetek közzé sorozza. Nem tartozott a hódoltsághoz, azért az 1671. évi jegyzékben nem is említtetik. 1674-ben Nagyczenki István volt a lelkésze, aki innen ment fel Pozsonyba a rendkívüli törvényszék elé. Az 1698. évi r. kath. egyházlátogatás szerint templomuk már száz év óta romokban hever s a prédikátorok egy tágasabb magánházban tartottak istentiszteletet. Ekkor csak tanítójok volt, a szláv eredetű Zathureczky István. Összesen csak 83 lélek, 22 házaspár lakott a faluban. A 41 felnőtt között 26 volt evang., 10 kath. és 5 ref. 42 volt a kiskorú. 1 1 Ehker. jkv. 83. 99. 328. 360. 461. Eht. Eml. 75. 132. 133. 148. Ehlát. jkv. 1698.
