Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.

kötés céljából eljárnak hozzá. A lélekszám 1698-ban csak 56 volt, akik közül 7 r. katholikus.

1 Kapí. Régi község a Rábca mellett. Mint győri várföld már 1209. „terra Capi" néven van említve. 1251-ben Móric mester nyitrai főispánnak van itt birtoka, ki ezt a mórichidai prépostságnak adta. 1314-ben a Kapy család itt a birtokos, kik tiltakoztak a mórichidai prépost foglalásai ellen. Kapit és Mórichidát 1540 körül Martonfalvay Imre deák vette el az apácáktól s az Enyingi Török család pápai várbirtokához csatolta. A prépostság birtoka 1544—1554. a budai apácáké volt, kik mellett a móri apácák is birtokosok. Az 1609. évi összeírás szerint csak a nagyszombati klarisszáknak volt itt birtoka, mely később a vallásalapé lett. 1850 körül gróf Creneville volt itt a földesúr. Most nincs nagyobb birtokos. A községhez tartozó Jend nevű dombon rommaradványok láthatók. Eleitől fogva Réti filiája lehetett. Forrásaink nem szólnak róla. Az 1698. évi r. kath. egyházlátogatás szerint temploma ekkor nem volt. De volt tanítója, Gurabi Márton, ki ekkor 50 éves volt s a vizitáló győri kanonokkal nem akarván találkozni, elment hazulról. Magánházban hol itt, hol ott szoktak istentiszteletre összegyülekezni. A felnőttek száma csak 55, a házaspároké 14 volt; r. kath. 5 és ref. 1. Földesuraság akkor is a nagyszombati klarisszák voltak. Az egyházlátogató r. kath. főesperes szerint 1698. Markotabödögén köralaku kápolna volt, melyet előbb az „eretnekek" foglaltak el. Fehértóhoz tartozott, mely r. kath. község 23 házzal és 32 házaspárral. A kapiak 1764. igazolván régi vallásgyakorlatukat, engedélyt kaptak a vármegyétől, hogy templomot építhetnek, de torony nélkül. (Fehér Ip, és Borovszky i. m. 36. Pápa v. mon. 49.). Kóny. (Villa Cohn, Coun). II. Endre 1228 után a templáriusok rendjének adományozta. 1531-ben a rhodusi keresztes barátok (egyházi lovagrend) birtoka, 1544. pedig a győri káptalané. 1555-ben az evang. Nádasdy Kristóf, Tamás nádor öccse volt Kóny ura. 1609-ben a kir. kamara birtoka volt. 1641-ben ifjabb Nádasdy Ferenc katonái dúlták fel és fosztották ki. A Nádasdyak idejében bizonyára itt is voltak evangélikusok. (Fejér Ip. és Borovszky í. m. 38.). Mérges. Régi magyar község a Rába mentén, melynek már 1 Győrm. mon. 55. Ehker. jkv. 201. 360. Eht. Eml. 78. 134. 148. Spat. Füz. 1863. 553.