Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.
A zirci apátnak is volt itt birtoka, melyet 1489, a győri püspökkel elcserélt. A vármegye 1588, itt a templom mellé védelmi célból kerek őrtornyot (Rundenthurm) építtetett, melyet a német telepesek Rothenthurmnak neveztek, 1590-ban német csapatok égették fel a községet, 1609-ben a töröknek behódolt és lakosaitól elhagyott község volt. Földesura a győri püspökség volt, (Győrm. mon. 22.), Mint Ottevény filiája bizonyára ezzel egy időben már jó korán fogadta el a reformációt- Lakói még az 1674, évi egyházlátogatáskor is majd nem mind állhatatos, makacs evangélikusok voltak, kik Kasza Ferenc apátnak azt mondták: inkább elhagyják lakóhelyüket, mint sem hogy áttérjenek, Katholikus csak 20 volt, akiknek üdve és jóléte a püspöktől függött. Kuzmics főesperes 1680. már újonnan megtért katholikusoknak mondja őket. De Lacza János kanonok és főesperes 1698. évi vizitációja szerint még akkor ís 140 evang. és 60 r. kath. lélek lakott benne. Elhamarkodott volt az előbbi jelentés. (Ehlát. jkvek). Bőny. 1240-ben már a mosoni várjobbányok, a XV. században a Bönyi család birtoka volt, melyet később E. Török Bálint foglalt el. Ennek idejében vert itt gyökeret a reformáció. 1609-ben ez is behódolt a töröknek és lakói elhagyták. Későbbi birtokosai közül Iványos Miklós válik ki, akinek fiától és hat lányától származik az egyesített bőnyi, alapi és Örkényi közbirtokosság osztályos hét ága, u. m. az Iványos, Saáry, Lossonczi, Győry, Kenessey, Nagy és Roboz családok. A bőnyiek jobbára reformátusok voltak, akiknek a XIII. századból való igen becses urvacsorai kelyhük van. Alsó-Bőnyt 1635. Esterházy Miklós nádor Szapári Andrásnak és Valticher Mártonnak, Pálffy Pál nádor pedig 1649. Halászy István pannonhalmi várnagynak adományozta. A község nagy része azonban Szeghy János alispáné volt, akitől Iványos Miklós vásárolt nagyobb területeket. XVI. és XVII. századbeli egyháztörténetéről a ref. jegyzőkönyvek sem szólanak. Kollonics Lipót győri püspök és főispán 1683. megakadályozta az elpusztult egyházi épületek felépítését. A ref. istentiszteletet a nagytekintélyű Iványos Miklós halála után tiltotta meg egy megyei határozat. Ezután a'bőnyi reformátusok a banai sövénytemplomba jártak. A r. kath. egyházlátogatási jegyzőkönyvek sem szólnak Bőnyről. Az evangélikusok mint filia 1787. szervezkedtek s ekkor Nagybarátihoz tartoztak, 1791-ben pedig anyagyülekezetté alakultak. 1 1 Fehér Ip. és Borovszky, Győrm. mon. Holéczy M. 1834. évi névtár.
