Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - X. Győr és a győrmegyeí gyülekezetek.
Sövényháza. Rábamenti kisközség. Már a XIII. század elején a Sövényházi nemzetség, azután pedig a Bán család birtoka. Ettől 1489. az Enyingi Török család kapta meg. E. Török János 1585. ís földesura volt a falunak. 1609-ben Hatos Bálint, 1619-ben pedig Pázmán Ferenc szerepelnek itt mint birtokosok, 1673-ban pedich Jagosich Mihály és a győri jezsuiták. 1704-ben már ez utóbbiak voltak az egyedüli urai. A kuruc háborúkban a rácok és németek felgyújtották és kifosztották. 1715-ben néptelen puszta volt, ekkor a jezsuiták németeket telepítettek ide. Később a Neuhold, Fricke és Purgly családok voltak itt birtokosok. A reformáció itt ís az Enyingi Törökök idejében szilárdult meg. A mai r. kath. templom a XVI. század vége felé, tehát a protestáns világban épült. Evang. lelkészei közül csak az egy Eőri Nicolai György nevét ismerjük, akit Szereden, 1628. okt. 28. még lébenyi lelkésznek avattak fel. Innen jött át Sövényházára, ahol 1635-ig hirdette az igét. Ez évben a sopronmegyei Szilba lelkésznek és május 14. a csepregi zsinaton, hol szimbolikus könyveinket ismételten is aláirta, egyházkerületi presbyternek is megválasztották; 1646-ban Szentandráson volt lelkész. Később is volt még Sövényházának evang. lelkésze, akiről az 1646. évi büki zsinat jegyzőkönyve mint távollevőről emlékezik meg. Musay püspök 1661. Sövényházát is anyagyülekezetnek mondja és a rábaközi esperességhez számítja. A jezsuiták mint földesurak, ha előbb nem, bizonyára 1674. űzték el az evang. lelkészt. Az 1698. évi r. kath. egyházlátogatás szerint is Sövényháza a győri jezsuita rendházé. A hivők száma 144 evang., 15 r. kath. és 1 ref. Török Jakab nevű 60 éves evang. tanítójuk volt ekkor, akinek házat építettek és ez szolgál imaházul is. Gyermekeiket Lebenybe vagy Fehértóra viszik kereszteltetni a plebánushoz. 1 Bezi. Első megszállói besenyők (Bisseni, Bessi, innen a név is) voltak. Földesura a középkorban a Bezy-család. 1481-ben Bezy Lőrincnek magva szakadván, birtokait Mátyás király Rathibozeni Trinka Jánosnak s Poky Antalnak és Mihálynak adományozta. 1579-ben Márffy László, 1592. Poky Ambrus alispán itt a birtokos. Bezi határába olvadt bele Utthal (Altthal) régi elpusztult hely, melyben 1459. a Laki Koczoroknak s 1544. az 1 Győrm. mon. 56. Ker. jkv. II. 100. Fabó, Cod. Dipl. 218. Eht. Eml. 75. 132. Lacza főesp. ehlát. jkve 1698.
