Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

tanítója, akit még ez évben Szőcsére avatott fel Pilarik István püspök. 1732-ben a csöngei asszonyok ganajba mártott pemettel űzték ki az iskolaházat elfoglalni akaró prépostot. Musay Gergely püspök 1661. évi jegyzéke sem sorolja Csönget az anyaegyházak közé. Es igy meglepő, hogy a pozsonyi rendkívüli törvényszék jegyzőkönyve szerint 1674-ben Deák Pált, mint csöngei lelkészt idézték meg Pozsonyba. Csönget vagy Csengét mindig igen könnyű volt Csénye nevű gyülekezetünkkel összetéveszteni. Lehetséges, hogy 1681 után a csöngei nemesek egyes száműzött lelkészeknek időnként menedékhelyet adtak. De az 1673. Kőszegről elűzött Ivánkovics Dániel, akit Hrabovszky György említ (Presbyterologia I. 266.) 1696-ban nem Csengén volt lelkész, hanem Csényén s később Osgyánban.

1 Kenyéri. Plébániája Vasmegye monográfiája szerint már 1548. virágzott. De igen valószínű, hogy ekkor már itt is evang. volt a gyülekezet. Régi patrónusai az Enyingi Törökök voltak. Az Ostffy-levéltár szerint 1590. E. Török Istvánnak volt itt birtoka. Régi földesurai a Czirákyak is, kik eleinte szintén evangélikusok lehettek, de korán elpártoltak. Osi fészkükben Czirákon, mint fentebb (98.1.) láttuk, virágzó evang. gyülekezet volt. Kenyéri első ismert nevü lelkésze Mosoni János volt, ki 1630, mint tanú szerepelt gyomoréi Gencsi Ilona és Pörös Bálint házassági perében. Utóda Albini Márton 1634-ben, aki 1646-ban már Bobán volt. 1651-ben Szőlőskei Miklós és 1653-ban Nicolaides Márton volt a kenyéri lelkész, ki 1674-ben Magasinak volt a papja s mint ilyen a pozsonyi törvényszék előtt Dimiakovics Péter símonyi lelkésszel együtt az elsők között irt alá reverzálist. 1665-ben Laki János volt Kenyéri papja. 1674-ben pedig Fördös István. Még 1695. is anyagyülekezet volt Kecskéd filiával. Lelkészük ekkor nem volt, hanem Jugovics Mihály tanító olvasott fel nekik prédikációkat. Ez a Jugovics Felsőlendván született s 1673. Ivánkovics Dániel rektor keze alatt Kőszegen tanult. A templom és iskola elfoglalása után Lovenyák Mihály lelkészhez menekült Meszlenbe, innen hívták meg Kenyéribe. 1707-ben Záborszky János volt a lelkészük, ki elüzetése után Magasiban talált menedéket. Templomukat a r. katholikusok 1716. vették el s ekkor a Czirákyak restauráltatták. Az 1725. évi jegyzék ezt a gyülekezetet már mint a plebánus által elfoglaltat említi. (Vasm. mon. 51. Beitráge zur Gesch. des Prot. I. 57. Eht. Eml. 74. 88. 96. 132. 247. 282. 371. Ker. jkv. 15. 21. 359. Hrabovszky, Presbyt. I. 225.) 1 Eht. Eml. 245. 247. 271. 275. 280. 283. 287. 371. 379. Ostffy-levt.