Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

Kecskéd. Szintén a Czirákyak birtoka volt. De az Ostffylevéltár szerint 1590. Nádasdy Ferencnek, a nádor fiának is volt itt birtoka. 1616-ból Terebesi Miklós, 1630-ból pedig Magyarbéli György nevű lelkészét ismerjük. Ez utóbbit 1622. Gencsre avatták fel. Musay Gergely püspök 1646. az elfoglalt gyülekezetek közt sorolja fel ezt is és feltűnő, hogy Kenyérit a filiájának mondja. 1695-ben mint Kenyéri filiája említtetik. (Eht. Eml. 61. 68. 137. 245. 247. Ker. jkv. 21.) Magyargencs. A Károlyi, Radó, Háczky, Hertelendy, Kisfaludy és Gömbös családoknak volt itt birtoka. Lelkészeit nehéz a Gyöngyös melletti Németgencs lelkészeitől megkülönböztetni, amelynek virágzó egyházi élete volt. Gencsi Ferenc lelkész, ki már 1596. aláirta a Concordia könyvét, valószínűleg innen származik. Forrásainkból a következő gencsi lelkészeket ismerjük: Kazdagh Márton 1596. Pankaszi Márton rektor 1598. Magyarbéli György 1622. Telekesi Benedek 1628—1646. Fisztrovics György 1647. Homoki János 1649. Szabó István 1652. Zvonarics Sámuel 1651—1653. Paulini János 1657. Semptei Benedek 1662. Ezek közül csak Magyarbéli Györgyről valószínű, hogy Magyargencsen lelkészkedett, mert 1630. a közeli Kecskédre választották meg. Szabó Istvánról pedig bizonyosan tudjuk, hogy magyargencsi lelkész volt, mert 1652. évi felavatásakor a jegyzőkönyv szerint „Gencs penes Marcal" volt az állomáshelye. Paulini János testvére lehetett a Csepregről elűzött Paulini Jeremiás árvamegyei diáknak, ki 1643. után Sopron városához folyamodott. (Társa, a szintén elűzött Fülöp Philippi Mátyás (Comitatus Árvensis) 1649—54. nagygeresdi lelkész volt. Példa arra, hogy a tót diákok nálunk hogyan magyarosodtak meg.) Musay püspök 1661. az anyagyülekezetek közé számítja. 1674-ben Fekete György lelkészt idézték innen Pozsonyba. 1695ben Rajki János a lelkésze, kit 1706. Magasiban találunk. 1697ben Miskei Sándor nevű tanítójukat avatták fel, aki még 1706. is lelkész volt itt. Majd 1725—1732. Holéci Ádám az utolsó papjuk, ki előbb terestyénfalvai tanító volt és 1706. avatta fel Pilarik István püspök. Holéci 1732. a paplakból kiűzetvén, a plebánus engedelmével az iskolaházba költözött át és hosszú betegeskedés után itt halt meg. Gencs ma Kemeneshőgyész filiája.

1 Kemeneshőgyész. E falut 1345. Nagy Lajos király ado1 Eht. Eml. 55. 57. 68. 84. 87. 128. 129. 134. 147. 252. 268. 284. 294. 371. Ker. jkv. 22. 325. 363. 465. Spat. Fűz. 1863. 553. Payr, Tót diákok a régi csepregi iskolában. Hszó 1919. 214. Lásd fentebb 247. 1.