Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

János volt a lelkésze. 1632-ben pedig a felsőszakonyí születésű Odor Istvánt avatták fel ide. Ez volt itt az 1633. évi egyházlátogatáskor is, akit 1646-ban már Ivánon találunk. Károly-Patyon 1646-ban Németh György volt a lelkész s Musay püspök ez évi november hó elején Csatlós György patyi lelkészt bizta meg a saári gyülekezet gondozásával is. Németh és Csatlós valószínűleg ugyanazon lelkésznek volt a kettős neve. 1647-ben Harkán Pap Istvánt avatták fel Károly-Patyra, aki jelen volt 1651. a népes szakonyi zsinaton s 1663. is mint patyi lelkész prédikált az acsádi kerületi gyűlésen. A nagy üldöztetés idején Paty is egyike volt az első áldozatoknak. Tulok Boldizsár és Horváth Mihály esküdtek Károly-Patyon 1671. dec. 4. bizonyítják, hogy az elfoglalt patyi templom visszaadása előttük megtagadtatott és Olbei János esküdt is Károly-Patyon 1671. dec. 24. bizonyítja, hogy a visszaadás másodszor is megtagadtatott. Dömölky György még 1673. ápr. 28. is prédikátort kért Patyra Fekete István püspöktől. A gyászos évtizedben ís volt Károlypatyon lelkész és tanító. 1680-ban vallják, hogy Terestyénfalvárói jár ide a lelkész. A tanító pedig itt lakik, s ha a lelkészt nem kaphatják, ez jár a templomba könyörgésre. Az 1681. évi országgyűlésen a károlypatyi templom elfoglalását is felpanaszolták, de újra feléledt és 1695. Asbóth János nemeskéri esperes már egyházlátogatást tartott benne. A lelkésze Horváth György (neje Gaál Éva) volt, ki még 1706. is itt szolgált, a tanítója Dedinszky András. A két filiája Alsópaty és Bogyoszló. 1706-ban Tót Mihály volt a tanítója s még 1725 is mint anyagyülekezet említtetik.

1 Terestyényfa. Régi rábamenti község, melynek már a középkorban nagyobbszabású temploma volt. A nép monostornak nevezte, Szent Mihálynak volt szentelve s 1529. a török pusztította el. Elpusztult a mellette levő régi parochia ís, Az 1633, évi egyházlátogatáskor mondják, hogy az itt való monostor avagy templom száz és négy esztendeje, hogy pusztán áll. Régi földesurai a Jaák törzsből származó Kemény és a Szelestey család voltak, A reformációt Terestyénfa is bizonyára már a XVI. században elfogadta. Első ismert lelkésze Transsylvanus Ferenc, akit Klaszekovics püspök 1615, a lövői zsinaton Lethenyei Istvánnal együtt 1 Eht. eml. 73. 82. 130. 132. 133. 138. 146. 244. 246. 259. 271, 370. Ker. jkv. I. 49. II. 22. 359. 517. Adattár III. 15.