Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.
avatott fel. Ez volt a lelkész Terestyénfán 1616-ban is, midőn Zvonarics Mihály főesperes ez évi május 25-én itt egyházlátogatást tartott. Ez alkalommal a hivek a. Pereszteg vizre dülő 13 hold földet, mely jure perennali a parochiához való volt, az elpusztult templom felépítésére deputálták, és a bérlők tizedet adtak róla a templomhoz. 1628—30. Vidos József és 1631. Pastoris József volt a terestyénfai lelkész. 1633-ban Kis Bertalan püspök egyházlátogatása idején a sárvári születésű Sartoris Szabó Gergely lelkészkedett itt, akit 1632. a niczki templomban avattak fel. Jelen voltak az egyházlátogatáson a régi patrónusok közül Kemény János és Szelestey György is. A gondnok Pazínkás Horváth Péter, a biró Flasics Varga György volt. S megjelentek még a nemesek közül Hetesi (Hetyési) János, Horváth Miklós, Berendi Mihály, Ambrus János, Kapocsí Péter, Sebeházi Boldizsár, a jobbágyok közül Belovích Kovács György stb. A templomi kehely fenekén a figura resurrectíonis volt látható. Ostyasütő vasat Kemény János úr adott. Hetesy János úr is igért egy új kelyhet és 100 magyar forintot ajánlott fel a templomépítésre, mihelyt hozzákezdenek. A templomhoz tartozó földeket, 29 holdat, melyek közül 16 hold a monostoron alul a kövesdi útban feküdt, a hallgatóság használta, de tizedet fizetett róla a templomhoz. A régi parochia, miként a Kövesden lakó Farczi Márton száz esztendős embertől hallották, a templomon felül épült, de most elpusztult s a helye tövises és bokros. „A mostani parochia Gyakfalva (Jakfa) végén, napesetről az három hold föld végén vagyon." Ennek összesen 32 x l% hold földje volt, legtöbb „a monostornál avagy templomnál". A rétje 25 kaszaalja is volna, ha tiszta volna. A vonó marhás emberek egy köböl gabnát adtak a lelkésznek, a marhátlanok fél köblöt. Az egyik filiája Kemény-Egerszeg (nevezték másként KisEgerszegnek is), mely az ősi Kemény családtól vette nevét. Ebben kápolna épület sem volt, de volt 12 hold földje az Agyagyerem helyen, melyekről köblöt adtak a terestyénfalvai templom épületére. S a lelkésznek annyit fizetiek, mint az anyaegyházbeliek. A XVIII. században a Wíttnyédyeknek volt itt szép kastélya. A nagy Witnyédy István (családi levéltárukban levő szerződés szerint) 1663. szept. 5. vitézlő Militenszky Istvántól és nejétől Szántóházy Annától vett itt birtokot 1050 magyar forintért, melyet öccsének Pálnak (f 1665) adott át. Utóbb öccsének, vagy pedig saját Pál nevű fiának az örökösei kapták
