Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - I. Sopron és a hozzátartozó falvak.

ezt sem tűrte, a soproniakat pénzbírsággal és bebörtönözéssel akarták a kijárástól visszatartani. A bábák, kik az újszülötteket keresztelés végett a plebánusnál nem jelentették fel, börtönbe kerültek. Traxel Bertalant, a polgári őrség hadnagyát, ki fegyveres ellenállásra izgatta fel a népet, szintén börtönbe vetették. A soproni tanács is ismételten szenvedett fogságot Bécsben és Prágában. Győr eleste után a káptalan és a püspök is Sopronba menekült s árulkodással, vallási üldözéssel fizettek a szállásadásért. Grünberger Gábor tábori lelkészt, kit a soproniak 1595. meghívtak, Mátyás főherceg és Rudolf király szigorú rendeletekkel utasította ki a városból s engedetlensége miatt 6000 tallér bírságot vetettek ki a polgárságra. A száműzetés eme két évtizedében az evangélikusok a plebánus szolgálatát nem vették igénybe és gyermekeiket sem küldték a r. katholikus tanítókhoz. Sopronnak talán legtöbb és legnagyobb sérelme volt az országban, de hagyományos királyhűsége és Bécshez való közelsége még sem engedte, hogy Bocskay hajdúit befogadja és a fejedelemhez pártoljon. Emiatt is sokat kellett szenvednie. A hajdúk és a török-tatár segédcsapatok 1605. ismételten is ostrom alá fogták. Hagymássy a külvárost felperzselte és a belvárosiak is kínos helyzetben voltak az ostrom alatt. Básta György seregei szabadították fel a várost. Szent Mihály feldúlt templomából evang. polgárok űzték el a képrombolókat. Bocskay hadai elől a káptalan és a r. kath. papság elmenekült Sopronból, a bécsi békekötés után tehát mi sem akadályozta többé a várost, hogy evang. lelkészeket hívjon, amire Illésházy már Bécsben felbátorította a soproni követeket. Egerer Jakab, a volt ricingi lelkész, előbb Gager Balázs házában, majd a Szent György-templomban, a nyéki születésű Fuchsjáger István Szent Mihály templomában prédikált, Farkasdy Márton magyar lelkész pedig Szent Jakab kápolnájában. Náprágyi Demeter győri püspök tiltakozott Szent Mihály templomának közös használata ellen, inkább az evangélikusoknak engedte át teljesen s ettől fogva a Szentlélek-templom lett a r. kath. parochiális templom. Az iskolai igazgatók közül Frank István, Schwanshofer és Klokovius voltak a kiválóbbak, magyar tanítónak pedig Kőszegi Szekér Mátyást nyerték meg, akit csakhamar lelkészüknek is megválasztottak. A világi tagok közül Dr. Lackner Kristóf polgármesternek, a nagyműveltségű jogtudósnak vannak kiváló érdemei az egyházi élet terén is. II. Mátyástól 1613-ban ő eszközölte ki, hogy Szent Mihály temploma az