Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - I. Sopron és a hozzátartozó falvak.
evangélikusok birtokában maradhatott, akik ezt 1674-ig bírták. 1 Lackner ezen kívül egy tudóstársaságot is alapított 1604. és több szép alapítvánnyal örökítette meg a nevét. Bethlen Gábor idejében Sopron városa is a diadalmas erdélyi fejedelemhez pártolt, aki 1619. nov. 30-án tartá ünnepélyes bevonulását a városba. A soproni követek 1620. a Bethlent királlyá kikiáltó besztercebányai országgyűlésen is jelenvoltak, ahol Lackner polgármestert hítvédőnek (defensor fidei) is megválasztották. E háborús időkben Pázmány Péter lefoglaltatta a soproni polgároknak Bécsben elhelyezett pénzeit. Bethlen pedig Rákost, a győri püspök faluját 12.000 tallérért Sopronnak adományozta, viszont azonban az előtte tisztelgő Köntös János plebánusnak azt is megígérte, hogy a r. katholikusok vallásszabadságát sem engedi megzavarni. A magyar világ csak másfél évig tartott Sopronban. Collalto gróf császári hadvezér elé, aki később Csepreget is feldulatta, 1620. máj. 22. maga Lackner lovagolt ki és kíméletet kért a város részére. II. Ferdinánd újra kegyelmébe fogadta Sopront és azzal tüntette ki, hogy rövid időközökben háromszor is tartott itt országgyűlést. Itt iktatták törvénybe a níkolsburgi békekötést és itt választották meg Thurzó Szaniszlót nádornak 1622. Pázmány Péter 1625-ben itt kéri a királyt, hogy tiltsa meg a soproniaknak a bécsi és más osztrák főúri családok befogadását. Itt választják meg ugyanekkor Esterházy Miklóst is nádornak s még az 1634. évi országgyűlésen is az osztrák menekültek dolgát tárgyalták. A soproni gyülekezetnek, melynek dolgait Lackner dr. a nagy diplomaták ügyességével vezette, Pázmány sem tudott ártani. Az egyházi élet itt II. Ferdinánd korában is virágzó volt, amelyhez nagyban hozzájárultak az idemenekült előkelő osztrák családok (Althan, Auersperg, Herberstein, Heritsch, Jörger, Königsberg, Polheim, Raumschüssel, Trautmannsdorf, Windischgrátz stb.). A lelkészek közül* kiválóbbak voltak a túlbuzgó Mag. Gensel Kristóf (1619—28), a jeles Gensel János orvos nagyatyja, a morvaországi Iglauból idemenekült Schubert Pál (1623—49), Gerengel után Sopronnak legkiválóbb lelkésze, aki nem csak esperes, hanem püspökjelölt is volt. Szekér Mátyásnak pedig Simaházi Tamás magyar lelkész lőn az utódja s mellette Laátos Mátyás és Sárfői Miklós voltak a magyar tanítók. A gimnáziumot továbbra is Swanshofer vezette. 1 Fridelius J. Lackneri vitae curriculum. Ratisbonae 1714. 101. 1.
