Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története.

sak, részint pedig azért is, mivel az egyházmegyék határai az esperesek lakóhelye és a földesurak változása szerint még nagyon ingadozók. Az alakulás természetes rendje szerint az egyházközségeket csak városok, urodalmak, vidékek és vármegyék szerint lehetett és kellett összefoglalni, Területileg és időrendileg Dunántúlnak egyes városait, urodalmait, vidékeit és vármegyéit, amelyekben evang, gyülekezetek keletkeztek s amelyekből az egyházkerület fokozatosan megalakult, a következő sorrendben tárgyaljuk: I. Sopron és a hozzátartozó falvak. II. Az Ausztriához tartozó és egyéb határszéli urodalmak Sopron megyében. III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaíban. IV. Pápa, Thurzó Elek, majd E. Török Bálint városa és a veszprémmegyei egyházak. V. A Batthyányak urodalmai Vasmegyében. VI. Kőszeg és vidéke. VII. A vend gyülekezetek a Széchyek és Batthyányak urodalmaiban. VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vasmegye közepén. IX. Kemenesalja. X. Győr és a győrmegyei gyülekezetek. XI. A zalamegyei gyülekezetek. XII. A somogymegyei gyülekezetek. XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában. XIV. A reformáció Székesfehérvárott és Fehérmegyében. XV. Révkomárom és a komárommegyei gyülekezetek. XVI. Magyaróvár és a mosonmegyei gyülekezetek, XVII. Horvátország és Szlavónia.