Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - I. Sopron és a hozzátartozó falvak.

ELSŐ KORSZAK. AZ ALAPVETÉS ÉS ELSŐ VIRÁGZÁS KORA (1522—1647). ELSŐ RÉSZ. Az egyes dunántúli egyházközségek története. 1. Sopron és a hozzátartozó falvak. a) A reformáció Sopron városában. Dunántúl legkorábban Sopronban, ebben a határszéli művelt kereskedő városban voltak ismeretesek Luther iratai.

1 Itt a plebánus feljelentése szerint a városi polgárok már 1522 óta nyilvános helyeken, a polgári bormérő házakban is olvasták Luther könyveit és gúnyolták a pápát, kardinálisokat és a papokat. Kétségtelen, hogy a kereskedők hozták ide Luther műveit, amelyeket nyilvánosan is árultak. Burgio pápai követ jelentése szerint 1524 nyarán két könyvárust égettek meg az ország nyugoti részében, talán éppen Sopronban vagy Pozsonyban. Egy Kristóf nevű szerzetes 1524. s ennek ismeretlen nevű elődje már 1522. Luther szellemében prédikált a ferenciek templomában, sőt Peck Simon plebánus káplánja ugyanezt merte megtenni a Szent Mihályról nevezett templomban is. A lelkészeknél nagy 1 Sopron egyháztörténetét illetőleg utalok a gyülekezet kiadásában megjelent nagyobb munkámra : A soproni evang. egyházközség története I. kötet. Sopron 1917. Pótlásul a 20. laphoz itt jegyzem meg, hogy az osztrák-magyar határon, különösen pedig Kőszeg és Hartberg között valdensek is voltak. Hartbergben 1401. egy nőt égettek meg, ki 50 év óta tartozott a szektához. Anna von Güns, a kőszegi Beratungsgott Jakab özvegye szintén 12 év óta. A győri püspökség területére Péter és Márton inquisitorok voltak kiküldve és 1401. január 9. a soproni templomban több valdens férfiú és nő ellen Ítéletet hirdettek ki. A bűnbánók kék keresztjét kellett nekik hordani és az eklézsiát is megkövetni. (Haupt H. Waldensertum und Inquisition im südöstl. Deutschland. 28. és 77. 1. Zeitschrift für Kirchgesch. 1892. 482. Seregély B. Ev. Glocken 1919. 11. 1.).