Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.

öreg emberek mondották, hogy a plébánia ház a harangláb mellett „a város utcája" hosszában állott. Szálai Istvánné szerint egy Benedek nevű nap, egyházi ember lakott benne, leányát Pap Katának és férjéről Jóba Petemének hívták, aki ezelőtt tíz esztendővel halt meg. A kihallgatott tanuk még ismerték. E szerint egy rövid időn át, talán Nádasdy Tamás és az özvegye, Kanizsay Orsolya idejében Hegykő anyagyülekezet ís volt. A Nádasdyak pajtája végében levő földek egy táblában a paplakhoz tartoztak, valamint ezek mellett a „pap réte" is. De Nádasdy idejében már mint filia csatlakoztak Hidegséghez és a papi földeket a földesúr vette használatba. Az 1603. évi egyházlátogatók, Klaszekovics esperes és Tétényi Dániel kérdést is intéztek és „a szegény boldog nagy emlékezetű úr, Nádasdy Ferenc urunk ő nagysága ezzel ajánlotta volt magát akkorbeli egyházi uraink intercessiójára, hogy ha prédikátor laknék Hegykőn, kész volna (a földeket) kezébe bocsátani, de mivelhogy most (1603) itt prédikátor nem volna, a hidegségí szolgálván oda, annak is adott ő nagysága egy puszta (ház) helyhez való földeket élni, s ezen fertály helynek földe, rétje, halászvize vagyon, mint szintén a több helyeknek." Ezeket a földeket 1631. István predikátorné élte s a jegyzőkönyv megjegyzi: meg kell tudni, micsoda igazsággal bírja. Iskolaház is volt, de annak 1631. már a helyét sem tudják, ellenben „az schola földeit" most is jól ismerik: Lencsés János és Horváth Andrásné földei közt vannak. „Mivelhogy itt (Hegykőn) sok halász lakott, szerdanap hordtanak ki a piacra halat és ha a halásznak tíz hala fölött volt, egy hallal ebédjére a papnak tartozott." Ifjabb Nádasdy Ferenc az áttérése után 1644. a hegykői templomot is elfoglalta. Már az első bizottság is visszarendelte ugyan, de a fenyegetések és a lakosság félelme miatt nem mertek evang. lelkészt hívni, hanem a hidegségí plebánus misézett benne. A második bizottság 1646. nov. 17-iki vissszaállító ítélete után, mivel Hidegségen evang. lelkész nem volt, úgy látszik, időnként a széplaki lelkész prédikált Hegykőn is. 1658-ban Kovács István széplaki lelkész járt ki ide s valami villongás ís volt a két község lakossága között, melyet bizottság kiküldésével kellett lecsillapítani. 1660-ban már Rakicsány István volt a közös lelkészük, akinek jelentése szerint: „Anno 1660. die 19. May Ganter Zsigmond hegykői számtartó és ott való ispán Terény Deák, a szentmiklósi lakatjártó, egy kapuvári hajdú és egy erdöőrző az szegény polgárság akaratja ellen nagy fejszéit)