Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.
vei reá ménének a templomra és mikor az lakatjártó nem nyithatta az pléhet, nagy fejszével felfeszegették az templomot és hatalmasul elfoglalták." így szűnt meg itt is az evang. istentisztelet. De 14 évvel itt mégis tovább volt templomuk, mint Hidegségen. 1 Bő. Musay Gergely püspök 1646. évi úti naplójában ezt a Repce mellett épült községet is a „Felső Vidék" elfoglalt gyülekezetei között említi. Itt azonban nem az evangélikusoknak, hanem a reformátusoknak volt gyülekezetük. Régi község, eredetileg a templáriusoké volt. A XIV. század első felében hiteles hely külön rendházzal. Később a johanniták kapták meg s már a XIV. században csak a soproni konvent fiókja. Mátyás király idejében a soproni rendházzal együtt Bő ís a fehérvári johanniták vezetése alá került, de Albert az erélyes soproni preceptor visszaszerezte a soproni ház függetlenségét s régi birtokaival együtt Mátyás 1483. évi rendelete alapján Bő községet is, mely 1500-ban puszta volt, de újra felépült. Mídón a soproni keresztesség az utolsó soproni keresztes, Nyéki Vörös Mátyás lemondásával 1636. megszűnt, ezeknek Keresztelő Jánosról nevezett soproni templomát is a hítehagyott Nádasdy Ferenc 1646-ban „a bűi keresztességhez tartozandó szentegyháznak" nevezi s a patrónusi jogokat továbbra is fenntartja. A soproni keresztesség felett való patrónusi jogot ugyanis (nem tudni, mi módon) a Kanizsayak s utánuk a Nádasdyak bírták. A soproni johanniták bői birtoka így 1636. a soproni jezsuitákra szállott át s a „keresztesség" nevét még csak Bő község őrizte meg ezután is. Soproni jezsuiták lesznek, kik a bői református egyháznak véget vetnek, a soproni keresztesek megtűrték őket. 2 ) Bő az egyetlen község Sopronmegyében, melynek a XVI. és XVII. században református papja volt. Ezt a helyet Beythe István püspök bizonyára még a csepregi kollokviumon 1591. tudta a maga számára meghódítani. Az adólajstrom szerint 1599. protestáns lelkésze volt Bőnek, ki 1 forint évi adót fizetett. Első ismert lelkésze Tolnai István határozottan református volt, aki Zvonarics Mihály sárvári lelkésznek 1613. írott és csak kéziratban terjesztett úrvacsorai kátéját (Brevis isagoge, kérdésekkel 1 Thirring G. i. m. 82. Tomek O. 63. Szalay A. Négyszáz magy. levél 1. Nádasdy csal. lev. 225. Adattár VI. 27. Eht. Emi. 137. 140. 145. Hist. Dipl. 73. 107. Zsilinszky M. III. 200. Evang. Lap 1911. 23. sz. 2 Reiszig E. A János-lovagok Sopronban. Századok 1910. 546. 550. 635. Payr, Sopron eht. 308. 317. Eht. Emi. 220.
