Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - III. Az egyházkerület törzse a Nádasdyak urodalmaiban.
évi egyházlátogatáskor vallotta a 80 éves Szabó György, hogy régi öreg emberektől hallotta: „amikor a pápista vallás innen kiszakadott volna, a templom földeit ezen helynek négy udvarházbeli földesurai, az Ujszászi, Czíráki, Szopori és Vas nemesek elei, magukra és részük szerint való jobbágyságra osztották" vagyis elfoglalták. Ezért anyagyülekezetté csak 1631 után alakúit. Az ez évi egyházlátogató jegyzőkönyvben mint „filialis pro tempore Nagy Szemere ad Ivan spectans" említtetik. Iván és Szemere közös lelkésze ekkor Repka Márton volt, akit már 1628. is itt találunk, 1631-ben Szemerei István, Halasi Mihály táblabíró, Újvári István, Ajkai Péter és a 85 éves Káldi Demeter voltak a község kiválóbb patrónusai. Ismeretes ezek közül Szemerey György is, anyai részről a későbbi Péteri Takátsok őse, kinek Zvonarics Mihály püspök rokonságából Zvonarics Ilona volt a felesége. 1631-ben újonnan épített iskolája és így bizonyára tanítója is volt Szemerének. Nemzetes és vitézlő Ujszászi Mihály 1655. jún. 9-én bemenvén a szakonyi kerületi gyűlésre, ott a szemerei gyülekezet érdekében vallomást tett, mely szerint Szabó Gergely egy rétet, Deli Ferencné két hold földet hagyott a templomnak, a hívek pedig a parochialis házhoz szintén két hold földet vettek a Csáford felé való mezőn. Szemere még 1631. anyagyülekezetté alakult, mert a kerületi jegyzőkönyv szerint Szemenyei György volt a külön lelkésze, ki 1628. még Söjtörön szolgált. 1646-ban Verbói Mátyást találjuk itt, akit 1628-ban Szenttamásra avattak fel. 1659. jan. 29. Szemerén kerületi gyűlés volt s az itt tartott papi vizsgálaton Daniélis János József kőszegi német lelkész elnökölt. Itt még a nagy üldözés idején is 1665. Solnai István volt a lelkész s a század végén, sőt a XVIII. század elején is Szemere még mindig anyagyülekezet volt, 1 Nagygeresd. Az 1558. évi kir. adománylevél szerint a sárvári urodalomhoz tartozott. így a reformáció bizonyára már itt is megkezdődött a XVI. században. Első ismeretes lelkésze Eőri Ferenc, akit Zvonarics Mihály püspök 1622. Hegyfaluban avatott fel. Ez volt a lelkésze már 1630. és az 1633. nov. 7. tartott egyházlátogatás alkalmával is, amelyen Kis Bertalan püspökön kívül Högyészi Ádám, Patthy János táblabíró, Patthy Miklós geresdi s a filiákból Sybolthi Sámuel, Fáncsi Pál és Kerecséni György 1 Payr, Eht. Emi. 92. 95. 129. 133. 146. Adattár VI. 74. Ker. jkv. 33. 470. És adatok Takáts Lajos úr családi levéltárából.
