Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyüjtemény a Dunántuli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. kötet. Sopron 1910.

IV. Gyülekezetekre és egyházi személyekre vonatkozó kisebb forrásiratok a XVII. századból.

Oda marhájok, oda portékájok — Oda mindenek, oda szép jószágok. Óh nagy igazságú örök Ur Isten! Valóban bűnünkért verél meg igen, De keserüljed ily kárunkat igen, Vigasztalj minket: ne essünk kétségben! Sőt mi magunkat jól megalázván, Erős kezed alatt tégedet áldván, Csöndes tűrésben lelkeinket birván: Többet érdemlénk — gondoljuk meg nyilván. Te nagy haragodnak közepette is Uram, emlékezzél irgalmadrul is! Ne fizess nékünk örök-nagy tűzzel is: Tudod, hogy vagyunk erőtlenek ugy is! Sőt ennekutánna oltalmazz minket Illyetén veszélytül, nagyobb keresztet Ne bocsáss reánk, de nyújtsd kegyelmedet — Hogy mi víg szívvel dicsérjünk tégedet! Csudálatosképpen viseld gondjokat Azoknak, az kik mast szörnyű károkat Vallottak; néked könnyű mindazokat Helyre állítani, s adni dupla jókat! Ur Isten, te tehetsz gazdagbul szegént, Viszont gazdagságra emelhetsz megént, Otthon lakozót, bujdosó jövevént, Férfiat, ifjat, asszont és öreg vént. Az Sionnák Uram, puszta falait Építsd föl, támaszd föl romlott oszlopit! Hogy az te néped ajaki tulkait Áldozza abban néked áldozatit. Add: az kárvallottak jobban nevedet Áldják, magasztalják szent Fölségedet; Főképpen penig kik ez veszedelmet Mast nem kóstolták ez káros sérelmet. Halld meg ez keserves panaszolkodást, Bocsásd füleidben e fohászkodást; Fordítsd örömre e keserű sirást — Hogy Chrisztus által mondjunk néked áldást! Szencsey György daloskönyvéből. Közölte Thaly K. Vitézi énekek elegyes dalok. I. köt. 232. 1.