Evangélikus Nevelő 1947-1948

1948. május - Időszerű kérdések - A bokoriskoláról

277

túsi ünnepélyén elmondott avató beszédéből többek között ezeket mondotta: „Egyházkerületünfe ezen intézet emelésével Ls tanúsítja, hogy a m.ult hagyományaihoz hű, hogy ismeri tartozását a család, art egyház, ti társadalom iránt és hogy az elődeik áldozatkészsége szent célokért ma is él tagjaiban.” — Izák Mária igazgatónak az első tanévet megnyitó beszédéből pedig az alábbiakat idézzük: „Nein felpiperézett divatbábukat derék, okos és művelt, amellett dolgos házileányokat, .kiváltunk nevelni, akik a nehéz, sokszor rögös életpályán feladatukat teljesíteni és helyűiket betölteni .képesek.” — Ez a célkitiüzés hivatalosan, az intézet szervezeti szabályzatának első pontjában ezt a szövegezést nyerte: „A magyarországi ág. hitv. evang egyház dunántúli kerülete Kőszegen bennlakással egybekötött leánynevelő- és tanintézetet léteisit, melyben a. prof. szülők leányai aránylag kevés költséggel nem csak a kér. műveltség színvonalán álló s hivatásukra szükséges hazafias szellemű gondos nevelésben részesüljenek, hc.gy a társadalomnak értelmes, egyházunknak lelkes, a józan túlbuzgóságban és benső vallásosságban kiLünő tagjává válva, képesek legyenek háziasság mellett vallásosság és honszeretet által áthatva azt a kört boldogítani, melyben egykor élni fognak.'

E célkitűzés megvalósulásaként nyílt meg az1 intézet. 1899-ben, mint i-nternátussail egybekötöd négy osztályos felső leányiskola; az első ilyen tipuiSu evangélikus leányiskola, »minit arra ■ a meg,nyitábi ünnepélyen megjelent kultuszminisztert kiküldött beszédében rámutatott. Az intézet teljesen felszerelt új épüle ben, 10 tagú testülettel ,és 44 rendes tanulóval kezdte meg munkálkodását. Mint érdekességet említjük, hogy a 44 növendék köziül csak egy volt miásvallású. Ez az arányszám a későbbi évek folyamán erősen eltolódott. Hogy an elődök áldozatkészsége szent célokért valóban élt egyháztársadalmunk tagjaiban, mi sem mutatja inkább, mint hegy az első tanév végén közel 3000 korona befolyt adományról lehetett számot adni. iAiz adományozók között olvassuk a vasi közép, külső somogyi, nlcsonyi és vasi felső egyházmegyék, a szarvasi, bobai, nagyszombati, vassimenyi nemesdömölkb magasi, gérczei éis, miskei, vöneki, kis-celli és kissemlyói gyülekezeteik és magánosok nevét. ■ Örömmel jegyezzük fel, hogy ez az áldozatkészség', ha később csökkented mértékben is, de mindvégig elkísérte az intézetet eddig lefolyt félszázados története során és hogy a jövő évtizedekben is jóreménységgel számit egyháztáns.adalmunk megértő támogatására. ■ '■

Egyházkerületünk mindig tekintettel volt a való élet kívánalmaira és tudatában volt annak, hogy nevelési célkitű'ióiseit csak megfelelő rendszeres tanulmányok nyújtása mellett tudja megvalósítani. Ezért a tulajdonképpeni nevelőintézetet jelentő intemátus mellett középiskolát^ tartott fenn, ami az állami iskolarendszerben bekövetkező időközi változásoknak megfelelően több változáson ment át. Az eredeti 4 osztályos felső leányiskola már 1903-ban miár 6 osztályos felsős leányiskolává bővült, amifoől 19,17-ben gimnázium fejlődött .ki. A "gimnázium 1920-ban vált teljessé és ekkor lett 8 osztályos tíz intézet középiskolája. Egy közbeeső hét éves leányliceumi periódus után 1934-ben isimét vissaaalakul az iskola leány- / gimnáziummá. Ezt követőleg 1945-ben történik alapvető változás az intézet fejlődésében. _

Két jelentős mozzanatot jegyezhetünk fel 1945 őszéről. Egyrészt ekkor kezdődik meg az általános iskola megindulásával a gimnázium alsó osztályainak lemorzsolódása, másrészt több mint 20 éves tervezgetések és előkészítő munkálatok után ekkor nyílik meg a mezőgazdasági leány-