Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. május - Időszerű kérdések - A bokoriskoláról
278 középiskola első évfolyama. Mindkét változás négy évre terjed és a most követkéTo tanévben, az ötvenedik jubiláris tanévben fejeződik be. Érdekes összejátszása az eseményekmlk, hogy az 50 éves jubileummal egybeesik az első mezőgazdasági leányközépiskola érettségi vizsgálata és hogy ekkor zárja első tanévét az intézettel kapcsolatos és immár teljessé vált 8 osztályos általános iskola.. Az in tárlata ek ez a legfiatalabb oldalhajtása azzal ünnepli meg az anyaiintézet jubileumi évét, hogy felső osztályaiba csak leánytanulókat vesz fel és igy Ikiét évi átmeneti próbálkozás után csorbítatlanul helyreáll az intézet eredeti nőnevelő jellege. A következő évek jelentős eseménye, hogy 1947 őszén kerületi közgyűlésünk kimondotta, az inténet keretéiben mint harmadik középiskolai tagozatnak, az ipari leányközépiskolának felállítását. Az előkészítő munkálatok folyamatban vannak. Az iparügyi miniszterhez e tárgyban intézett egyik felterjesztés záró mondataiból idézifűlk: „Minden remény megvan arra, hogy a felállítandó iskolai megfelel a hozzáfűzött várakozásnak, igy annak felállítása a 48-as centenáriumnak is méltó megünneplése lesz. Nem csak szavakkal, hanem országépitő cselekedettel.” — Egészen rövidbe fogva ezt a kis visszapillantást: alz ‘eddigi fejlődés az eredetileg egyiskoláa intézetből ikeriskolát hivott életre, ebből alakulhat ki a jelenlegi tervek megvalósításával a teljes bckcrislkola. Meggondolásaink itt érik utol a jelent és hajolnak el a jövendő felé. Nem lesz érdektelen rámutatni, hogy a fejlődésnek ezt. .ai menetét nem éppen a helyi viszonyok szül-e szükséghelyzet, nem is pillanatnyi szeszély irányította, hantom megvan annak a megfelelő elméleti alapvetése és eszmei háttere is. Egészen kívülálló pedagógiai íróra hivatkozom. Simon László írja az Embernevelés 1946. évi III—IV. szálmában megjelent „Középiskolai kollégiumról” c, tanulmányában az alábbiakat. .. „Nem elvont képzelgés tehát, amikor egységesebb emberi műveltségeszmény kiteljesítését de ugyanakkor alaposabb Szakszerűséget kiváltunk a korszerű iskolázás eredményeként. Ez a két kivánalom egymással nincsen ellentétben. Az általános műveltség és a szakműveltség ugyanis csak akkor kerülhetnek ellentétbe egymással, ha külcin-külön emberekben fejlesztik ki azokat. A két műveltségeszmény harmóniáját azonban megteremthetjük azáltal, hogy a szakembereket is hozzájuttatjuk az egyetemes kultúra értékeihez.” „ . . . Súlyos hiba volnál azonban, ha a szakműveltség és az egyetemes kultúra kívánalmainak összehangolásáról szervezetileg is nem gondoskodnánk. Éppen ennek a feladatnak megoldására hivatott a középiskolai kollégiumi rendszer.”',,... A középiskolai kollégiumi rend- szer szervezetileg a régi gimnáziumnak szakközépiskolákkal való kiegészítését jelenti. Minden, arra. alkalmas tanerőkkel és felszereléssel rendelkező és a helyi szükségletek szerint erre kívánatos gimnázium mellé szakközépiskolai tagozatokat kell létesíteni. olymódon, hogy a közműveltségi tantárgyakat a kollégium azonos évfolyamainak tanulói együtt tanulják és csak az egyes tagozatok speciális tárgyainak óráin vegyenek részt külijn-kiülön. Első sorban mezőgazdasági tagó'iátok létesítésére van szükség, fontossági sorrendben ezután az ipari tagozatok következnek.” ........Érdekes megfigyelni, hogy a kőszegi intézetben éppen ez a kívánatos fejlődés áll kialakulásának utolsó stádiuma előtt. De nézzük tovább, mit ir Simon: „ . . . A kollégiumi rendszer nem jeleníti a gimnáziumok megszüntetését és helyére szakiskolák szervezését, hanem voltaképpen csak s. régi gimnaziális rendszer korszetű felfrissítését. Az egyes iskolák magva a régi gimnázium marad.” „ ... Ügy hisszük, hogy a szakigények kielégítésére is alkalmasabb a kollégiumi rendszer, mint az önálló szak-