Evangélikus Nevelő 1947-1948
1948. április - Időszerű kérdések - Egyházi iskolai fenntartói jog
254 A világi íelsőbbségnek Lulheir mély értelmet acj Róni. 13. alapján. Amint az állam célját a ,, \ aterajnt'‘ - tisztének gyakorlásában látja, úgy az iskolázás tekintetében is ezt várja tőle, amikor arról ír, hogyha az állami íelsőlnbség tudja kényszeríteni az alattvalóit arra, hogy a töltésekre fussanak, falat építsenek, élelmet és egyél) szolgáltatásokat adjanak háború idején, adót és dézsmál fizessenek, szolgáltatásokat végezzenek békében- is, akkor mennyivel hasznosabb és böJcsebb volna, ha a szülőket gyermekeik iskolázására is tudnák kényszeríteni. Ez annyival is inkább szükséges a felsőbb- ség szempontjából, mert az iskolázás biztosítja a világi urálimat és a közrendet ({las weltliche Regiment). Az iskolának azonban ennek ellenére sem világi célja van, bűneim keresztyéni. Az oktatás kötelezővé léteiét azért szorgalmazta Luther, hogy mindenki előtt kinyíljék a Szentírás olvasásának lehetősége. Az egyház, é.s iskola ősi összefüggését .erősen érzi: az iskola vezet a Szentírás megértéséhez, henne az egész művelődésnek Istent kell szolgálnia. Az iskolákban ezért kell a gyermekeknek a Miatyánkot, Tízparancsolatot, Hiszekegyet, zsoltárokat tudniok, s a Szén lírást olvasniuk. A kor nriíveJtséganyaga. a hét szabad művészet is annyiban marad meg, amennyiben Istent szolgálja és őt dicséri. „A nyelveket Isten nem hogy megvetette, hanem a maga igéje számára kiválasztotta., nekünk is kötelességünk okol mindenekelőtt megtanulnunk.“ Másutt meg így ír: „A két nyelv az a hüvely, melyben a Szentlélek kése rejlik.“ Az iskolai közigazgatást és irányítást a reformáció a lelikészi tiszten keresztül valósítja meg, aimii/neík bizonyítéka az iskolalátogatók számára kiadott utasítás: ,, Unterricht der Visitatoren an die Pifarrherrn in Churiiirstai- thuni zu Sachsen“ 1528, Az egyetemeik reformjánál is hangoztatta Luther a jogtudomány, orvostudomány, 'történelem és a bét szabad művészeit fontosságát, a műveltség elemeit egyáltalában nem veti meg tellát, de valamennyinek meg tudja adni az Istent szolgáló irányvonalat.' így kora egész műveltséget a keresztyéniséggel való benső összefüggése alapján vertikális síkban látja. Ebben rejlik az egyház és iskola lutheri és reformációi korabeli összetartozásának belső elvi alapja. Luther útmutatása nyomán reformáció és iskola a. legszorosabb kapcsolatba kerül egymással. Mélán chiton', Bugenhagen, Trotzendorf, iskolaszervező munkája nyomán hatalmas fellendüléssel alakulnák mindenütt az evangélikus iskolák. (Folytatása következik.) E szám szerzői; Dr. K-ulbacskay-Kubacska Béla András tanár, Budapest. Alexy Miklós ginin. tanuló Győr. Dr; Podmaniczky Pál egyetemi tanár Sopron, Major Sámuel és László tanítók Rábeakapi—-Sopron. Elefánty Sándor ny. igazgató Debrecen. Bertalan Imre tanító Celldömölk, Dr. phil. et. jur. Oltlyk Ernő lelkész Aszód. Molnár Endre gimn. tanár Győr.
