Evangélikus Nevelő 1947-1948

1948. április - Szaktárgyaink az Evangélium fényében - Major testvérek: A játékos módszer (folytatás)

244 kép.) Inkábí) két játék közé tesszük. Mellette megjelenik a tárgyra emlékeztető szókép és játékkor is. Vázlat az első játéksor megjelenítéshez, az asszociációs kör kiépítéséhez és az első elvonási próbálkozáshoz. (A-típus.) lü-típus az értékelő elvonást adó és C-lípus a vegyes típus lesz, ahol a központi játék körének, névjegyének kiépítése és a részek elvonása is megtörténik, majd újból egésszé összetevéshen végződik.) Foglalkozási kör: Az első játékson és asszociációs körének kiépítése. Tárgyi cél: A „virág, Imre, Ágnes, záirlka, öntöző, süteményszaggal ó“ meg­ismerése. Képének és szóképének felismerése. Nevelői cél: (általában) a beszédkészség, megfigyelés, vonatkoztatás fokozása; (részletesen) segíts a bajban lévőn és vigyázz magadra meg embertársadra, I. SZÜKSÉG KELETKEZTETÉSE. a) Kapcsoló feiújílás. Tárgyira emlékeztető szákép nézegetés. Megnevezések. b) Probléma érzékelése mesével kapcsolatban. Hová futották az égszakadás elől az állatok? Mely áltatok? Mit kiáltottak? Melyik szalag mutatja ezt? Mulasd meg! Ha mulatja kiáltsatok! Mikor hazafelé mentek, egyszerosak nagy porfelhő közeledett feléjük. Berregés. Miért nem gázolta el őket? Mit csinált? Mivel? Honnan jöhetett? Kik ültek benne? Mit szállíthattak? Hova ment? c) szükség, vágy keletkezése. Ki szeretné tudni? Ki merné megnézni ki ül benne? Mivel dudáltak? Ki voll a vezető? Ki szeretné hallani történetét? ti) Cél: Elmondom nektek, hogy Ágnes és Imre mit láttak az arany-kertben? Ez a történet egyúttal tudiail alatti előkészítője — még a mesék szabad világában — a hittanban szereplő Edénkért légkörének.) II. II. KIELÉGÍTÉS. a) Részhelyzet a kielégítéshez. Ha módunkban áll, akikor az aranykertet ábrá­zoló kép megszemlélésével kezdjük. így a gyermek fantáziáját működésre indítjuk. 1. Szemléletkor, tájékozódás. A mese és :t benne szereplők megismerése. Rövid tartalma, melyet szintezve adunk elő, pl. ez lehet: Messze, messze, valahol a világ végén, még az ógszakadás-földinduláson is túl, volt egy gyönyörűséges kert. Aranykort. Miért volt az? Leírjuk. Ki őrizte? Kampós bácsi. Miért? Meghallották a hírét, ezért Imre és Agnes elhatározta, hogy megnézik, megkeresik. Ügy is történt. Útköz­ben elkerülték az égszakadást kiáltozó állatokat. Akkor így dudáltak. (Előveszem a dudát és megmutatom. Megszólaltatom.) Megkérdezem újra: mi ez itt? (dudát mutatva). Ki őrzi? (Odaadom egynek.) — Rohant az autó. Délre oda is értek az aranykerthez. Ott állott a Kam- *pós bácsi. Meglátta Imrét, Ágnest, rájulk kiabált, hogy mit akarnak itt!? Erre Imre megnyomta a dudát (mutatom) és Kaimpós bácsi be­engedte őket a kapun, mivel tudta már, hogy ez a törpedrszág autó­jának a dudája és azt be kell engednie. Mi mindent láttak? (Szem­léltetés közben mondom.) Ilyen virág volt a fákon. („Virág“ játék szemléltetése.) De mi volt a kert közepén'? Maga az aranyfa. Csodá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom