Arnd Janosnak az igaz keresztyensegről irott negy könyvei. Jéna, 1741.
IV. A természetnek a könyve
bé-rekefztette ^ holott másképen nintsen ollyan erő e* földön , melly meg tartóztathatna a’ tengert, ha ifién rendeléle által megint vifzfza ucm futna. Annakokáért a’ tengernek ki-’s bé való folyáfa (fluxus & refluxus) igen tsudálatos munka. Mert a’ viz és a’ tenger mint egy H-repul a’ fold felett , tudniillik , az Iftcn fzavá- nak hatalma és erefe előtt, mellv által az lilén a’ tengernek párán;sóit: az által fordul - meg és' e! - futamódik, és há ra térül a’ fold előtt, mint a’Jordán a’ kegyelemnek fzéke előtt ,• Jós. ?. 16. Es d veres tenger / tra terült és el-jut amodott az Ur előtt. Sóit. 114. 3. Ó zve »gyűjti ó d tendernek vizét thint egy tömlőben. Sóit. 3 ’. 7, Az 6 btfzedtvtl meg-tsendefiti d tengert , hogy ki ne tßön , és abban fzigeteket plántált, Sir. ,43. 25. Az is nagy tsuda , hogy a’ tenger magafabb a’ földnél ; mert] midőn az Egyíptombélick a’ hajózáft próba ták volna Nílusból a5 vere-s tengerbe, úgy találtatott, hogy a’ veres tenger három réífel magafabb mint a’ Nílus és az Egyiptus. §. 25. Az-is emlékezetre méltó dolog, hogy az Ur Iftcn irt azt mondja : Ó ruházta-meg a’ tengert felhővel? es homdlyoßatba betakarta, mint pb láb a» Mert gyakorta az Ur lilén bé-fedezi a’ tengert felhővel, mikor a’ tengernek habjai az ég felé emelkednek, és a’ vaftag felhők a’ tengerből eió-jonek, hogy a’miatt homályosság és fetétség Iéfzen , úgy hogy a’ felhők és a’tengerek egynek látOanak. Ott *átja ofztán az ember az Iftennek nagy tsudáját és hatalmát,melly miattaz embernek reízketnie és el-'rettennie kell, ’Solt. 107.25.’s a’t. §. 26. Az Iftennek ezen ötödik napi dolgáról, a* tengerről fő bizonyságot tefznek Dávidnak ezen lza- vai-is , midőn azt mondja a’ Sóit. 104. 25. A* na^y és fzeles tengir , mellyben vágynak meg-fzamlálbatatlan ufzó állatok és apró állatok nagyokkal egybe: Azen járnak d pálljuk, d nagy tztt-hal , melly et formáltál , hogy jád- zadozzék abban. g:>6 Az Ift. őtőd napi munkámról, 4.K\t.S.5.R.
