Arnd Janosnak az igaz keresztyensegről irott negy könyvei. Jéna, 1741.

IV. A természetnek a könyve

§. 27. Es élőnkbe adjak azon fzók a’ tengernek négy tuiajdonságit. 1. A’ tengernek nagy és íz éles voltát. 2. A’ tengeri halaknak és tengeri tsudáknak fzámlálhatatlan fokaságát. 3. A’hajózásokat. 4. Magán a’ tzét-halakat. Ezeket jól meg kell nekünk vis- gálnunk. #

§. 28. £lsóben-is méltán kell tsadálkoznunk a’tengernek rettenetes nagy voltán. Mert, ha meg gondoljuk , mclly hatalmas nagy fok vizek folynak mindennapon e’ világnak minden helyeiből a’ tengerbe , és mindazáital tellyebb nem léfzen, ámbár annyi fok fzáz efztendeig tart-is ; sőt jóllehet néha annak habjai az ég felé fel-emelkednek-is, minden hegyek felett: mind- dazálta! vifzontag le-tsendesedik, és meg-marad az ő tzirkulusában. Ebből kell minekünk tapafztalmmk cs látnunk az Idennek mindenhatóságát. Egy Német Fi- lofofus írja hogy a’ tenger minden vizeknek halála legyen, midőn ők a’tengerbe jőnek, tehát abban halnak és rothatnak meg , mint az embereknek tedeik a’ főidben: de onnét nem léfzen a’tenger tellyebb. Mert hatalmas rothadás vagyon a’ tenger vizében. Es mihelyen édes víz jő a’ tengerbe, sós léfzen, és mintegy meg hal; és az élő édes vízhez képed, hóit víznek tar- tatik. Innét következik már, hogy a’tenger sós. Mert minden dolgoknak utolsó matériája, a’só. Es nintsen o!ly vékony és tifzta víz, melly magában el-rejtett sót nem hordozna. Ez ofztán mind együvé megyén a’ tengerben , és a’ rothadás által a’ tengerben a’ só ki nyilatkozik. Es a’só miatt femmi holtat nem fzenved el a’ tenger ; hanem minden dögöket ki vét, akar emberek; akar más állatoknak tefteiv legyenek.

*. Anoponynms írja : Mare torridae zonae fuppoílmm ed, & calore fpiífatur, fitque falfum : aqua enim per calorem tranfir in fal. Item: Calor cd, qui plurimus ed in fundo maris , terram fubjacentem incendit, quae terra incenfa mari admixea, facit maré falfum.

Ggg 3 az

4.K.I.S.5.R. a’tengernek’s vizeknek gyümőltséről. 837