Torkos András (ford.):: A' mi Urunk Jesus Kristusnak Uj Testamentoma. Wittembergában [Pozsony] 1736.

23. Reiz. Evangyelioma. 217 34. Jéfus pedig monda : Aryám botsásd-meg nékiek; mert nem tudják mit tfelekefznek : és feiofzták az ö ruháit, forsot vetVén reajok. Sóit. 22, i9.Ap.ts. 17. 35 Es a' népség áll vaia nézvén; de azokkal'egyetemben a fö emberek is tsúfolják vaia Jéfuft es mondának: másokát megtartott, rorrfa meg moß magát, ha ö] ama' Kriftus- Iliennek válafzrott királlyá. Tsúfolják, vaia pedig ötet a' vitézek is, kik oda járúlván etzertel kinálak ötet. 37. Es mondának: ha te vagy a Sidóknakkirállya, tartsd» meg magadat. 38 De vaia egy feüil való irás ö felette, melly Görög, Rómii, es Si dó betűkkel vaia irva: EZ A,SIDOKNAK KIRÁLLYÁ 39. Egyik pedig a' felfüggefztetett gonofztévök közzül, káromolja vaia ötet, mondván: ha te vagy a Kriftus,tartsdmeg magadat, minket is. 40 1 élvén pedig a' máíik dorgálá ötet mondván: te fem feled az iftent, holott ugyan azon Ítéletben vagy '{ 41. Mi ugyan méltán; mert mi elvefzfzük, mirtfelekcdetünkel erdemlettünk; e' pedig femmi helytelen dolgot nem tselekedett 42. Es monda Jéfusnak: URam, emlékezzél-meg rólam, mikor a' re országodba menendefz, 43. Es monda néki Jéfus: bizony mondom néked: ma velem léfzefz; a' Paraditsomban. 44. Lön pedig úgy mint hat óra tájban» fetétség lön az egefz földön, fzintén kilentz óráig. 45. Es a' nap meghómalyofosodek, és a' templomnak kánpitja középen ketté hafada 46 Ls jefus nagy fzóval felkiálta mondván : Atyám, a' te kezeidbe ajánlom az én lelkemet; és ezeket mondván, kibotsátá lelkét. Sóit. 3 1,6. Ap. ts.y, 59. 60. 47. A' Százados pedig látván azt a' mi történik vaia ; ditsöité azlftent, mondván: ez az ember bizonnyára igaz vaia. 48- Es minden népség, melly a' dolognak tsudájára öszve-gyült vaia, látván a mellyek történtenek, mellyeiket vervén, viszsza-térének. 49. Állának pedig az ö esméröi minnyájan távol, es az aszszonyi állatok, a kik ötet követték vaia Galileiből, és nézék ezeket a dolgokat. O 5 50. Es