Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

Bevezetés

emlék-templomot, a kelenföldit és az angyalföldit. Nálunk 1926-ban építették meg a kelenföldi új gyülekezet templomát, 1931-ben a kőbányai templomot; az óbudai egyház most, hogy ezeket a sorokat írom, már templomépítésének befejezéséhez közeledik. Legfiatalabb lelkészi körünk, az angyalföldi misszió, szintén örvendetesen gyarapszik.

Középfokú leányiskolánk történetében első nagy változást 1920 hozott, ekkor bővült a polgári három felső osztállyal, az ú. n- továbbképzővel, mely általános műveltséghez nyitott útat a leányoknak. A polgári iskola és a továbbképző

—31-ben alakultak át nyolcosztályos leány- kollégiummá. Uj változást jelentett 1932 ősze, mikor a kollégium megkezdte leánygimnáziummá való átszervezkedését.

Az 1920. évi népszámlálás Budapesten 44 ezer 894 evangélikus lelket számlált, a legutóbbi, — 1930 —) 49.929-et. Ezekből Budára esik 13.443, Pestre 36.486.

Rövid történeti áttekintésünk után fordítsuk figyelmünket most már fővárosunk evangélikus templomaira.

*

Az ember művészi tevékenységének ősrégi idők óta jelentős részét teszik azok az építészeti alkotások, melyeket a művészlélek a vallás szolgálatában emel. Minden kultúráltabb vallási közösségnek vágya, hogy kultuszának, istentiszteletének céljaira esztétikai értékű épületet mondhasson magáénak, nevezzék azt mecsetnek, pagodának, vagy dómnak. A képzőművészetek közül egyetlen az építészet, melynek gyakorlati követelményeket is ki kell elégítenie, de kétségtelen, hogy a gyakorlatiassághoz éppen a templomépítészetnek van legkevesebb köze. Ez fektetheti a legtöbb súlyt a lélek fölemelésére és gyönyör7