Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Rákóczi úti templom

Nálunk két évtizedre tehető a romantika uralkodása. Ennek a korszaknak végére esik a Rákóczi úti templomnak, egyetlen protestáns romantikus templomunknak építése.

Tervezője, Firtinger Lipót, elfeledett név művészettörténetünkben. Valósizínüleg német származású építész volt, nem maradt utána úgylátszik, csak ez az egy, Isten dicsőségére emelt épület. Két elsárgult papírlap minden adat róla, az aláírásával ellátott templomalaprajz és a kereszt - hajók ablakterve. Közelebbit felőle és munkásságáról sem irodalomból, sem szóbeli közlésiekből nem tudtam meg, ezeknek kiderítése érdekes föladat volna.

Templomának nagyjában keresztalaku alaprajzot adott. A hosszhajó meghosszabbításaképpen nyitott előcsarnok alkotja a homlokzati rés'zt. Emögött kétoldalt, a kereszthajóig terjedően egy- egy alacsony épületrész rejti a toronyba vivő lépcső alsó részét és a kaflzatföljárót. Ezek a részek csak ajtókon át közlekednek a templomtérrel. ‘Szemközt a főbejárat hármas kapujával négyszögű karzárással épült a szentély, befejezve a hosszhajót. Mélyéből ajtó vezet az alacsony sekrestyébe innen pedig egy fedett folyosóra,mely a sekrestyét és a templommögötti házat összeköti. Ez az impozáns épület a Deák-téri mellett legnagyobb evangélikus templomunk Budapesten, külső hosz- sza körülbelül 40 méter. A hossizhajó belseje 28 méter hosszú, (a szentéllyel együtt 31.75 méter) a kereszthajó szélessége pedig 22 méter.

A templomtér alaprajza, a hossz és kereszthajó variálja a középkori keresztyén elgondolást. Függőleges és vízszintes tagozásia inkább a román felépítésmódot veszi alapul, nem uralkodik rajta a gótika magasság- és keskenységfokozása. Külső kiképzésén eredeti, fantasztikus vegyülék- ben, de arányos és harmonikusan egyesülnek a

45