Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Rákóczi úti templom

re már készen állott, mert az oltárkép szignálása 1867-ből való. Bővebbet azonban, az építkezés költségeiről, egyes mesterekről, vállalkozókról megtudnom nem sikerült. II. A romantikus irány, mely nagy erővel tört fel a XIX. század huszas éveitől kezdve Európa szellemi életében, gyökeres változásokat hozott magával az építőművészet terén is. Megunták a neoklasszicizmus merevségét, állandó maga-ismét­lését és az egyéniség érvényesülési vágya feszí­teni kezdte a szigorú kánonszerüséget. Sajátsá­gos, hogy amint az antik világ után .a középkori formákban újhodott meg a művészi szellem, most az empire után is ezektől a formáktól vár­tak fölfrissülést. Román és gót stíluselemeket ke­vernek egymással, sőt a kor vonzódása Kelet (kö­zelebbről az arabs, mór) művészete iránt, keleti motívumokkal is gazdagítja az építészetet. A stí­lusok variálása, legtöbbször ugyanazon épületen, tág teret adott építészeink fantáziájának, kötött­ség helyett szabadsághoz juttatta a teremtő egyé­niséget. Fontos jellemzője ennek az új áramlat­nak, hogy a klasszicizmussal nemzetközisége miatt is szembefordul. A romanticilzmus legtöbb nép­nél nemcsak stílusmegújhodást jelent, hanem nemzeti renesstzánszot is. Különösen fontos ez a vonás nálunk, ahol az irodalmi és művészeti for­dulat egybeesik a szabadságharc idejével, a ma­gyar lélek szabadságvágyának forradalmi kirob­banásával. Az építőművészet középkori és kele­ties formái érdekes módon nemzeti tartalmat nyer­nek. Később, a romantika vége felé már sajátos magyar jelleget is igyekeznek adni aiz építészeti alkotásoknak. (Feszi.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom