Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

Bevezetés

BEVEZETÉS.

Munkám bevezetéséül nem lesz fölösleges nagy vonásokban vázolni a budapesti evangélikus egyházak történetét.*

Ismeretes dolog, hogy a lutheri reformáció már első éveiben nagy tért hódított nálunk és fővárosunkban is sok követőre talált. A szerencsétlen sorsú II. Lajos felesége, Mária királyné, maga is vonzódott a hitjavításhoz, — ennek éke- senszóló bizonyítéka, hogy mikor özvegységre jutott, Luther vigasztaló levelet és zsoltárokat küldött neki. Hogy formaszerinti gyülekezet volt-e már akkor is, arra nézve nincs adatunk. 1541- ben a főváros török uralom alá került. A reformáció terjedése azonban nem akadt meg. A törökök vallási tekintetben türelmeseknek bizonyultak és a felekezeti békétlenség ebben az időben ismeretlen fogalom volt. Több adatunk van arra, hogy evangélikusok és katolikusok közös templomban imádták az Istent. Chytraeus Dávid 1549-ben Budán szimultán templomot említ s szavahihetőségét alátámasztja Bezold Melchor, aki

* Forrásaim: E. A. Doleschall: Das erste Jahrhundert aus dem Leben einer haupstädtischen Gemeinde; S. Szabó József: A protestantizmus Magyarországon; Dr. Hittrich Ödön: A budapesti ág. ev. főgimnázium első 100 esztendejének története; Dr. Bőhm Dezső: A budapesti evangélikus középfokú leányiskola. Személyes közlések.

3