Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten
A Deák-téri templom
a belsőknek ionizáló fejezete van. A közbülső falmezők bemélyednek, szemben az udvarra szolgáló ajtóval egész fülkeszerűen. A sekrestyébe is visz ajtó az oltártól jobbra, de a sekrestye maga nem tartozéka a templomépületnek, hanem az udvar felől hozzáépített ház földszintjén van elhelyezve. Nem elég jó a világítás, kevés a nagy teremnek öt ablak, különösen, mert a karzatok is sokat elfognak a fényből. Ugyalnis kettős karzat épült a templomban, de nem csupán a bejárat fölött, az orgona és énekkar részére, hanem mintegy a templomtér feléig benyúlva, — az alsó karzat éppen az ablakok előtt fut végig. Pillérkötegek tartják a karzatokat. Aranyozott fafaragásokkal, fehér faburkolattal készült az orgona. A falakat meglehetősen sötét szürkére festették. A terem végében, szemben a bejárattal, vasráccsal körülvéve, két lépcsőfok magasságban áll az egyszerű, architektonikus felépítésű, hatalmas márványoltár. Alakja klasszicizáló kapuhomlokzathoz hasonlít, timpanon fedi az óriási oszlopokat. Kétféle színű márványból készült, szürkéből és csontszínüből. Érdekes, hogy a pólcistzerüen előreugró oltárasztal fából van. A timpanon csúcsán aranyozott díszítésű Mózes-táblák vannak elhelyezve s egy nyitott aranykötnyv: a Szentírás. Két alsó sarkán antikizáló vázachszítések állnak, a háromszöggel bezárt belső mezőben pedig a Mindentudó jelképe, a szem látható, középen Isten héber nevének betűivel. Mint már az építés történetében említettük, az oltárkép a kempteni Lochbihler munkája és Raffael »Transfiguratio«-jának másolata. Akik eredetijét ismerik, ktünő másolatnak tartják. Megjegyzésre érdemes, hogy Kazinczy is csodálat hangján szólt róla. A kép két, tárgyban is, hangulatban is különböző részre oszlik: lenn nyava22
