Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten

A Deák-téri templom

építkezés akkor még nem kezdődött meg. Ugyanez ia convent a következő pontokban arról vitatkozik, hogy ki legyen az építőmester. (Szon- tagh inspektor pl. Jung építészt ajánlja.) Végül, arra a megállapodásra jutnak, hogy Krausz János özvegyének építőmesterét, Pollák Mihályt szólítják föl, nyújtsa be vázlatos terveit a convent következő, májusi ülésén. Krausz tehát már az építkezés megkezdése előtt halott volt s a tervieket is Pollák készítette. Krauszról e helyen történik ugyan megemlékezés, de csak annyi, hogy sokat épített az evangélikus egyháznak. Ezen az alapon, úgy hiszem, eldöntöttnek vehetjük ezt a vitás kérdést.

A templom eredeti alakjáról három metszet maradt fönn, az 1867—75 közti külsejéről pedig egy fotográfia. Legkorábbi ábrázolása 1838-ban keletkezett, a nagy pesti árvíz idején, mikor a magasan épült templom semmi kárt nem szenvedett, sőt sok árvízkárosultnak adott menedéket. Ez a jelenet látható a képen. A negyvenes, évekre tehető az ú. n. Vasquez-metszet, mely Vasquez Károly »Buda és Pest szabad királyi városának! tájleírása« c. könyvében jelent meg. Készült egy metszet a szabadságharc utáni években is, másolata megjelent á Jókai—Rákosi »Képes szabadságharc történeté«-ben, — színes másolatát őrzi az egyház lelkészi hivatala is. Ennek a három metszetnek alapján kell tehát megkonstruálnunk a templom eredeti képét, — kár, hogy a metszeteken nagy eltérések találhatók. Legke- vésbbé hiteles a legutóbbi, mely a Kossuth-ban- kók elégetését mutatja templomunk előtt. A cse- lekvény szempontjából mellékes lehetett a festőnek a természeti hűség. Ez a kép tér el leginkább a másik kettőtől: nem kevesebb, mint három kaput tüntet föl a homlokzaton s minden kapu fölött egy-egy kis kerek ablakot. Hogy

2

17